Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

1. vers

Nálad keresem menedékem, oh Jahve! Sohasem szégyenülök meg!

2. vers

Igazságosságodban ments meg, tégy szabaddá engem; nyújtsd hozzám füledet, és adj szabadulást!

3. vers

Légy kősziklám, ahol lakhatom, ahová mindig mehetek! Parancsot adtál, hogy megszabadítsanak, hisz Te vagy kőszálam és erősségem!

4. vers

Istenem adj menekülést a gonosztevő kezéből, a fonák és erőszakos ///embernek/// markából!

5. vers

Mert Te vagy reménységem, Uram Jahve, ifjúságomtól fogva bizalmam!

6. vers

Az anyai méhtől fogva rád támaszkodtam. Mióta anyám testéből kijöttem Te vagy menekvésem; szüntelenül téged dicsérlek!

7. vers

Sokaknak olyanná lettem, mint egy csodaszörny; de Te erős menedékem vagy!

8. vers

Szájam minden napon dicséreteddel van tele, a Te dicsőségeddel!

9. vers

Ne vess el engem az öregség idejében; ne hagyj el, amikor erőm elfogy!

10. vers

Mert ellenségeim ezt mondogatják felőlem, s akik lelkemre lesnek, így tanácskoznak egymással:

11. vers

Isten elhagyta őt – mondják – üldözzétek, ragadjátok meg őt, hisz nincs szabadító///ja///!

12. vers

Istenem, ne légy messze tőlem; Istenem, siess megmenteni engem!

13. vers

Szégyenüljenek meg, semmisüljenek meg, kik ellenségesen fordulnak lelkem ellen; gyalázat, szégyen borítsa azokat, akik káromat keresik!

14. vers

Ami engem illet, én mindig kitartok, s újra meg újra kezdem el mindenféle magasztalásodat!

15. vers

Szájam beszélni fogja igazságosságodat, minden napon szabadításaidat, mert nem tudom számukat.

16. vers

Megyek hatalmas ///tetteiddel,/// s emlékezetbe hozom igazságosságodat, a tied egyedül!

17. vers

Isten ifjúságomtól fogva tanított engem, s én mostanig hirdettem csodáidat,

18. vers

///egészen/// öregségemig, ősz hajamig! Ne hagyj el engem, míg karodat hirdetem a nemzedékeknek, s erős ///tetteidet/// minden következőnek!

19. vers

Igazságosságod felér, oh Isten, az ///égi/// magasságig, ki nagy dolgokat cselekedtél. Oh Isten, ki hasonlít hozzád?!

20. vers

///Hozzád,/// ki sok szorongást és bajt láttattál velünk; ki majd újra megelevenítesz bennünket, s a földnek mélységeiből újra felhozol bennünket.

21. vers

Megnöveled nagyságomat, s újra megvigasztalsz engemet,

22. vers

s hárfa///zengéssel/// én is magasztalni foglak téged, a Te hűségedet; citerával fogok zengeni néked Istenem, Izráelnek Szentje!

23. vers

Ujjongani fog ajkam, mert dalolni fogok neked, s a lelkem, melyet megváltottál.

24. vers

Nyelvem is minden nap igazságosságodról fog elmélkedni, mert megszégyenültek, mert elpirultak, akik káromat keresték!

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150