Biblia

Csia Lajos 1978

kgyt

A zsoltárok

79. zsoltár



1. vers

Zenekísérettel, Ászáftól.
Pogány nemzetek jöttek örökségedbe, oh Isten, beszennyezték szentséges templomodat, rommá tették Jeruzsálemet!


2. vers

Szolgáidnak holttestét az ég madarainak adták eledelül, kegyeseidnek húsát a föld vadjainak.


3. vers

Vérüket Jeruzsálem körül úgy öntötték széjjel, mint a vizet s nem volt, ki temessen.


4. vers

Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, gúnytárgyává, csúfolttá a körüllakóknak!


5. vers

Meddig haragszol, Jahve, szüntelenül? Meddig ég féltékenységed, mint a tűz?


6. vers

Azokra a nemzetekre öntsd ki mérgedet, melyek nem ösmernek Téged; azokra a királyságokra, amelyeket nem a Te Nevedről neveznek!


7. vers

Hisz ///már/// megemésztette Jákóbot, lakhelyét pusztává tették!


8. vers

Ne emlékezzél korábbi bűneinkre! Sietve találkozzanak irgalmaddal, hisz igen elgyengültünk!


9. vers

Segíts rajtunk, szabadulásunk Istene, Neved tisztességéért; ments meg minket, fedezd el vétkeinket Nevedért!


10. vers

Mért mondanák a nemzetek: Hol van Istenük?! Hadd tudják meg, ///hadd lássa/// szemünk bosszúállásodat, melyet szolgáid kiontott véréért a pogány nemzeteken gyakorolsz!


11. vers

Foglyok nyöszörgése jusson Elődbe! Karod nagy volta szerint tartsd vissza a már halni indulókat!


12. vers

Fizesd meg szomszédaink keblén hétszeresen gyalázkodásukat, amellyel Tégedet gyaláztak, oh Uram!


13. vers

Mi pedig, a Te néped, a Te legelőd juhai, hadd adjunk hálát Neked örökké; nemzedékről nemzedékre hadd szóljuk dicséretedet!



Csia Lajos 1978