Biblia

Csia Lajos 1978

kgyt

A zsoltárok

59. zsoltár



1. vers

A karvezetőnek, „Ne rombolj!”; Dávidtól, meghitt ének, amikor Saul elküldött, és őriztette a házat, hogy megölesse őt.


2. vers

Ments meg engem ellenségeimtől, én Istenem; védj meg azoktól, kik ellenem támadnak!


3. vers

Ments meg a semmirekellőséget művelőktől; szabadíts meg a vérengző emberektől!


4. vers

Mert lám lelkemre leselkednek, erős ///emberek/// gyűlnek össze ellenem; anélkül, hogy pártot ütöttem, vagy vétkeztem volna, oh Jahve!


5. vers

Anélkül, hogy vétkeztem volna, összefutnak és felkészülnek. Serkenj föl! ///Jőjj/// elém és lásd!


6. vers

Te, Jahve, seregek Istene, Izráel Istene, ébredj fel, hogy meglátogasd a nemzeteket mind! Egynek se kegyelmezz a hűtlen semmirekellők közül! (Hangosabban!)


7. vers

Visszatérnek esténként, üvöltenek, mint a kutyák, körüljárják a várost.


8. vers

Lám tajtékzik a szájuk, ajkukon kardok, hisz ///így gondolkodnak:/// Ugyan ki hallja?!


9. vers

De Te, Jahve, kineveted őket, gúnyt őzöl mind a nemzetekből!


10. vers

Én erőm! Reád várok, mert Isten az én Kőszálam!


11. vers

Elém kegyelmével jő az én Istenem; Isten megadja nekem, hogy ellenségeimen ///kedvemet/// töltsem.


12. vers

Ne öld le őket, hogy népem el ne feledkezzék; erőddel vidd véghez, hogy bolyongjanak; szállítsd le ///gőgjüket,/// oh Uram, oh én paizsom!


13. vers

Minden szó, melyet ajkuk kiejt, szájuknak vétke. Fogják meg őket gőgjükben, az átok, a hazugság miatt, melyet beszélnek!


14. vers

Semmisítsd meg ///őket/// izzó dühvel, semmisítsd meg, hogy ///többé/// ne legyenek! Hadd tudják meg, hogy Jahve uralkodik Jákóbon a föld széléig! (Hangosabban!)


15. vers

Visszatérnek esténként, üvöltenek, mint a kutyák, körüljárják a várost.


16. vers

Bolyonganak, hogy élelemhez jussanak; ha meg nem elégülnek, vonítanak.


17. vers

Én meg hadd énekeljem meg a Te erődet; hadd ujjongjak reggelente kegyelmed miatt, hogy kőszálam lettél, menedékem, mikor szorongatnak!


18. vers

Én erősségem, neked muzsikálok, mert az Isten az én kőszálam, az az Isten, aki nekem kegyelmet ád!



Csia Lajos 1978