Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

verso 1

A karvezetőnek, Kóráh fiainak, tanító költemény.

verso 2

Saját fülünkkel hallottuk, oh Isten, atyáink beszélték el nekünk: Te tetteket vittél véghez napjainkban, az őskori napokban.

verso 3

Saját kezeddel űztél ki nemzeteket, aztán beplántáltad őket; bajt hoztál népekre, aztán kibocsátottad őket.

verso 4

Hiszen nem karjukkal szerezték az országot, sem karjuk nem szabadította meg őket, hanem a Te jobbod, a Te karod, a Te orcád világossága, mivel kedvedet lelted bennük!

verso 5

Te vagy az én királyom, oh Isten! Rendelj Jákóbnak szabadulást!

verso 6

Általad ledöntjük szorongatóinkat; neveddel széttiporjuk azokat, akik ellenünk fölkelnek.

verso 7

Mert nem az íjamban bízom; kardom meg nem szabadít engem;

verso 8

hanem Te szabadítasz meg szorongatóinktól; Te szégyeníted meg azokat, akik bennünket gyűlölnek!

verso 9

Jahvéban ujjongunk minden napon; nevednek örök hálával adózunk! (Hangosabban!)

verso 10

Mindamellett ///igaz, hogy/// eltaszítottál és megszégyenítettél bennünket; nem vonulsz már ki a mi seregeinkkel!

verso 11

Megfutamítottál bennünket szorongatónk előtt; gyűlölőink zsákmányoltak maguknak.

verso 12

Odaadtál minket mint vágó juhokat; szétszórtál minket a nemzetek közé;

verso 13

népedet semmiségért adtad el; vételárukat nem szabtad magasra!

verso 14

Szomszédaink gyalázatára ///adtál,/// a körüllakók csúfjává és gúnyjává tettél;

verso 15

példaszóvá tettél a nemzetek közt; arra okká, hogy a népek fejüket rázzák.

verso 16

Szégyenem minden nap előttem van; pír fedi arcomat

verso 17

a gyalázkodók és gúnyolódók miatt, az ellenséggel a bosszúra szomjazókkal szemben.

verso 18

Mindez úgy jött ránk, hogy mi téged el nem felejtettünk, sem szövetségedet csalással meg nem ///szegtük;///

verso 19

a szívünk meg nem hátrált; lépteink ösvényedről el nem tértek.

verso 20

Ám szétzúztál minket a sakálok földén, és sötétséggel borítottál be minket.

verso 21

Ha elfelejtenénk Istenünk nevét és kezünket idegen isten felé terjesztenénk ki:

verso 22

nem kikutatná-é azt Isten? Hiszen Ő a szív titkainak ismerője!

verso 23

Hiszen érted gyilkolnak minket minden napon; olybá vesznek, mint ölésre szánt juhokat!

verso 24

Serkenj föl! Mért alszol, Uram?! Ébredj föl! Ne taszíts el örökre!

verso 25

Mért rejted el orcádat? ///Mért/// felejted el nyomorúságunkat és szorongásunkat?

verso 26

Mert a porig hajtottad lelkünket; hasunk a földhöz tapadt.

verso 27

Kelj föl segítségünkre; kegyelmedért válts meg bennünket!

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150