chapter 6
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
Benjámin fiai, fussatok ki Jeruzsálemből,
fújjatok kürtöt Tekóában,
és tűzzetek ki zászlót Bét-Hakkeremben,
mert veszedelem fenyeget észak felől
és nagy romlás!
Elpusztítom a szép és elkényeztetett
Sion leányát.
Pásztorok jönnek oda hozzá nyájaikkal,
sátrakat vernek körülötte,
és lelegelteti mindegyik a maga részét.*
Készüljetek hadba ellene,
keljetek föl, és vonuljunk föl délben!
Jaj nekünk, mert hanyatlik már a nap,
mert hosszabbodnak az esti árnyékok!
Keljetek föl, vonuljunk föl éjjel,
és rontsuk le palotáit!
Mert ezt mondja a Seregek URa:
**/Vágjatok ki fákat,/
**/és emeljetek töltést Jeruzsálem ellen!/
**/A büntetés városa ez,/
**/csupa elnyomás van benne!/**
/Amint hidegen tartja vizét a kút,/
**/úgy tartja meg ő is gonoszságát./
**/Erőszakosságról és önkényről hallani benne,/
**/mindig csak betegség és vereség van előttem./**
/Fogadd el az intést, ó, Jeruzsálem,/
**/hogy lelkem el ne szakadjon tőled,/
**/és ne tegyelek téged kietlen, lakhatatlan földdé!/**
Ezt mondja a Seregek URa:
**/Teljesen megszedik Izráel maradékát,/
**/mint a szőlőt./
**/Emeld rájuk a kezedet,/
**/mint szüretelő a vesszőkre!/**
Kinek szóljak,
és kit figyelmeztessek, hogy meghallják?
Íme, fülük körülmetéletlen,
és nem tudnak figyelni!
Íme, az ÚR szava szégyenletessé lett előttük,
nem gyönyörködnek benne.
Ezért telve vagyok az ÚR haragjával,
elfáradtam azt magamban tartani!
Öntsd ki az utcán a gyermekekre
és velük együtt az ifjak gyülekezetére is!
Foglyul esik férj és feleség,
öreg és aggastyán.
Házaik idegenekre szállnak
mezejükkel és feleségükkel együtt.
Mert kinyújtom kezemet e föld lakosaira
– mondja az ÚR.
Mert kicsinyeiktől a nagyjaikig
mindnyájan telhetetlenségre adták magukat,
a prófétától a papig mindnyájan csalárdságot űznek.
Úgy gyógyítgatják népem sebeit,
hogy könnyelműen azt mondogatják:
„Békesség, békesség”, pedig nincs békesség!
/Szégyenkezniük kellene,/
**/mert utálatosságot cselekedtek;/
**/de bizony nem szégyenkeznek,/
**/még pirulni sem tudnak./
**/Ezért elesnek majd a többi elesővel együtt,/
**/elbuknak megbüntetésük idején/
– ezt mondja az ÚR.
Így szól az ÚR:
**/Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét,/
**/kérdezősködjetek a régi ösvények felől,/
**/melyik a jó út, és azon járjatok,/
**/hogy nyugalmat találjatok lelketeknek!/
**/De ők azt mondták: Nem megyünk!/**
/Őrállókat is rendeltem föléjük e szavakkal:/
**/Figyeljetek a kürtszóra!/
**/De ők azt mondták: Nem figyelünk!/**
/Ezért halljátok meg, ti nemzetek,/
**/és tudd meg, te gyülekezet,/
**/azt, ami rájuk következik!/**
/Halld meg, te föld!/
**/Íme, veszedelmet hozok erre a népre,/
**/gondolatainak gyümölcsét./
**/Mert nem figyeltek beszédeimre,/
**/és törvényemet megvetették./**
/Minek nekem ez a tömjén,/
**/amely Sebából érkezik,/
**/és a messze földről való, jó illatú nád?/
**/Égőáldozataitok nincsenek kedvemre,/
**/véresáldozataitok sem tetszenek nekem./**
//Ezért ezt mondja az ÚR:
**/Íme, buktatókat állítok e nép elé,/
**/és egyaránt megbotlanak benne apák és fiak;/
**/elvesznek a szomszédok és a barátok./**
Így szól az ÚR:
**/Íme, egy nép jön az északi földről,/
**/nagy nemzet támad a föld végéről!/**
/Íjat és kopját ragadnak,/
**/kegyetlenek, nem könyörülnek./
**/Hangjuk zúg, mint a tenger,/
**/és lovakon nyargalnak,/
**/egy emberként sorakoznak föl/
**/ellened, ó, Sion leánya!/**
/Hallottuk a hírét,/
**/és kezünk lehanyatlott./
**/Szorongás vett erőt rajtunk,/
**/gyötrődés, mint a vajúdó asszonyon./**
/Ne menj ki a mezőre,/
**/és ne járj az úton,/
**/mert az ellenség fegyvere/
**/és rémület fenyeget körös-körül./**
/Népem leánya! Ölts zsákruhát,/
**/fetrengj a hamuban, gyászolj,/
**/mintha egyszülöttedet siratnád,/
**/zokogj keservesen,/
**/mert hamarosan ránk tör a pusztító!/**
/Arra rendeltelek,/
**/hogy próbára tedd és megfigyeld népemet,/
**/hogy megismerd és megvizsgáld az útjukat./**
/Mindnyájan vakmerő lázadók,/
**/rágalmazva járnak,/
**/mind csak hitvány réz és vas./**
/Hevesen fújt a fújtató,/
**/az ólmot megolvasztotta a tűz;/
**/de hiába olvaszt az olvasztó,/
**/mert a gonoszok nem tisztultak meg./**
/ Megvetett ezüstnek hívjátok őket,/
**/mert az ÚR megvetette őket!/**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
English
español
magyar