Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66

verse #1

Jaj neked, pusztító,

akit még nem pusztítottak el,

te csalárd, akit még nem csaltak meg!

Ha bevégzed a pusztítást,

el fogsz pusztulni,

ha készen leszel csalárdságoddal,

téged fognak megcsalni.

verse #2

URam, könyörülj rajtunk!

Benned remélünk,

légy erősségünk reggelenként,

és szabadítónk a szorongatás idején!

verse #3

Dörgő szózatodtól elfutnak a népek,

ha fölemelkedsz, elszélednek a nemzetek.*

verse #4

Összegyűjtik zsákmányotokat,

ahogy a sáska gyűjtöget,

úgy ugranak rá,

ahogyan a szöcske ugrik.*

verse #5

Magasztos az ÚR, mert magasságban lakik,

betölti a Siont törvénnyel és igazsággal.

verse #6

Biztonságban lesz, gazdag az üdvösségben,

bölcsességben és tudományban,

az ÚR félelme lesz a kincse.*

verse #7

Íme, vitézeik ott kint kiáltoznak,

a béke követei keservesen sírnak.

verse #8

Puszták az országutak,

az utakon már nem jár senki.

Megszegte a szövetséget,

lenézte a városokat,

nem gondolt az emberrel!

verse #9

Sír és elhervad a föld,

megszégyenült, fonnyadozik a Libánon.

Olyan lett Sárón, mint a puszta,

lombja vesztett a Básán és a Karmel.

verse #10

/Most fölkelek/** – így szól az ÚR –,

**/most föltámadok, fölemelkedem!/**

verse #11

/Szalmát fogantok,/ />
**/polyvát szültök, dühötök tűz,/ />
**/amely megemészt benneteket./**

verse #12

/A népek égetett mésszé lesznek,/ />
**/levágott tövisekké,/ />
**/amelyek tűzben hamvadnak el./**

verse #13

/Halljátok meg, ti távol lakók,/ />
**/mit cselekedtem,/ />
**/ismerjétek meg, ti közel valók,/ />
**/az én hatalmamat!/**

verse #14

/Megrettentek a bűnösök Sionban,/ />
**/félelem fogja el az istenteleneket:/ />
**/ki lakhat közülünk megemésztő tűzzel,/ />
**/ki lakhat közülünk örökös hőséggel?/**

verse #15

Aki igazságban jár,

és egyenesen beszél,

aki megveti a zsarolt nyereséget,

aki kezével elhárítja

és nem fogadja el a megvesztegetést,

aki bedugja a fülét,

hogy ne halljon a vérontásról,

és szemét befogja,

hogy ne lásson gonoszságot:

verse #16

az ilyen magasságban lakik,

kőszál a bástyája,

kenyerét megkapja, és vize nem fogy el.

verse #17

A királyt ékességében látja a szemed,

és látod a tágas országot.

verse #18

Szíved a rettentő múltra gondol:

hol van az összeíró, hol az adószedő,

hol a tornyok összeírója?

verse #19

Nem látod többé az arcátlan népet,

a homályos, érthetetlen ajkú népet,

amelynek dadogó nyelvét

nem lehet megérteni.

verse #20

Lásd Siont, ünnepeink városát,

szemed nézze Jeruzsálemet,

a nyugalom hajlékát, a sátrat,

amelyet nem bontanak le,

melynek cövekeit soha nem húzzák ki,

s kötelei sosem szakadnak el.

verse #21

Mert dicsőséges lesz ott nekünk az ÚR,

folyók és széles vizek helye lesz az,

amelyeken nem jár evezős hajó,

és nehéz gálya sem vonul át rajta.

verse #22

Mert az ÚR a mi bíránk,

az ÚR a törvényadónk,

az ÚR a királyunk,

ő ment meg bennünket!

verse #23

Meglazulnak köteleid,

nem tartják erősen az árbócrudat,

nem feszítik a vitorlát.

Akkor sok rablott prédát osztanak,

még a sánták is zsákmányt szereznek.

verse #24

Nem mondja egy lakos sem:

„Beteg vagyok”,

a nép, amely ott lakik, bűnbocsánatot nyer.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66