capítulo 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
/Ha visszatérsz, Izráel/
– ezt mondja az ÚR –/, hozzám térj vissza!/
**/Ha eltávolítod előlem utálatosságaidat,/
**/nem ingadozol,/**
/ hűségben, egyenességben és igazságban/
**/így esküszöl: „Él az /ÚR/!”,/
**/akkor őbenne áldottak lesznek a nemzetek,/
**/és vele dicsekszenek./**
Mert azt mondja az ÚR
Júda és Jeruzsálem férfiainak:
**/Szántsatok magatoknak új ugart,/
**/és ne vessetek tövisek közé!/**
/ Metéljétek körül magatokat az /ÚR/nak,/
**/és távolítsátok el szívetek előbőrét,/
**/Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai,/
**/hogy föl ne gyulladjon haragom, mint a tűz,/
**/és ne égjen olthatatlanul/
**/gonosz cselekedeteitek miatt./**
/ Adjátok hírül Júdában,/
**/hirdessétek Jeruzsálemben, és mondjátok:/
**/Kürtöljétek szét az országban!/
**/Kiáltsátok teljes erővel, és mondjátok:/
**/Gyülekezzetek, és menjünk/
**/az erődített városokba!/**
/ Mutassatok jelet Sion felé!/
**/Fussatok, meg ne álljatok,/
**/mert veszedelmet hozok észak felől/
**/és nagy romlást!/**
/ Fölkelt az oroszlán a rejtekéből,/
**/elindult a népek pusztítója./
**/Kijött a helyéről, hogy elpusztítsa földedet./
**/Városaidat lerombolják, lakatlanná lesznek./**
/ Öltözzetek zsákruhába,/
**/sírjatok és jajgassatok,/
**/mert nem fordult el rólunk/
**/az /ÚR/ haragjának tüze!/**
/Azon a napon/** – ezt mondja az ÚR –
**/elvész a király bátorsága/
**/és a főemberek bátorsága,/
**/a papok elámulnak,/
**/és a próféták elcsodálkoznak./**
Én pedig azt mondom: Ó, URam, Istenem!
Bizony igen megcsaltad
ezt a népet és Jeruzsálemet,
amikor ezt mondtad: „Békességetek lesz!”,
holott lelkünkig hatolt a kard.
Abban az időben azt mondják majd
e népnek és Jeruzsálemnek:
Tikkasztó szél fúj a magaslatok felől
a pusztában népem leányának útjára;
nem gabonaszóráshoz és tisztításhoz való!
Erősebb szél fúj annál, miattam érkezik,
most én is ítéletet mondok fölöttük.
Íme, úgy jön, mint a fellegek,
szekerei olyanok, mint a szélvész,
lovai gyorsabbak a sasoknál.
Jaj nekünk, elvesztünk!
Jeruzsálem, tisztítsd meg szívedet
a gonoszságtól, hogy megszabadulj!
Meddig maradnak még benned
bűnös gondolataid?
Hírmondó szava hangzik Dán felől
és vészhirdetőé Efraim hegyéről.
Mondjátok meg a nemzeteknek,
hirdessétek Jeruzsálemnek:
Ostromlók jönnek messze földről,
és kiáltoznak Júda városai ellen.
/Mint mezőőrök, úgy fogják körül,/
**/mert pártot ütött ellenem/** – mondja az ÚR.
Magaviseleted és cselekedeteid
okozták ezt neked.
A te gonoszságod bizony keserű,
egészen szívedig ér.
Ó, én bensőm, ó, én bensőm!
Elszorulnak szívem rekeszei!
Háborog a szívem, nem hallgathatok!
Hiszen kürtszót hall a lelkem, harci riadót!
Vészre vészt jelentenek,
bizony elpusztul az egész föld.
Hirtelen pusztulnak el sátraim,
sátorponyváim egy szempillantás alatt!
Meddig látok még hadi zászlót,
és hallom a kürt szavát?
/Bizony, bolond az én népem./
**/Nem ismernek engem,/
**/balga fiak ők, nem értelmesek!/
**/Van eszük a gonoszra,/
**/de jót cselekedni nem tudnak!/**
Látom a földet, íme, kietlen és puszta,
és az eget, de nincs világossága!
Látom a hegyeket, íme, megrendültek,
és a halmok mind inognak!
Látom, íme, egy ember sincs,
és az égi madarak is mind elmenekültek.
Látom, íme, a bőven termő föld pusztává lett,
és minden városa összeomlott az ÚR előtt,
haragjának tüze előtt!
Bizony, azt mondja az ÚR:
**/Pusztasággá lesz az egész ország,/
**/de még nem vetek véget neki./**
/ Azért gyászol a föld,/
**/és elsötétedik odafenn az ég,/
**/mert szóltam, határoztam;/
**/nem bánom meg, és nem térek el attól./**
A lovasok és az íjászok kiáltozására
menekül az egész város,
menekülnek a sűrű erdőségekbe,
és fölmásznak a sziklákra.
Minden város elhagyottá lesz,
egyetlen ember sem lakik bennük.
És te, pusztulásra szánt,
mit cselekszel akkor?
Ha bíborba öltözöl is,
ha arany ékszerekkel ékesíted is magadat,
és ha festékkel mázolod is ki szemedet,
hiába szépítgeted magadat!
Szeretőid megvetettek téged, életedre törnek.
Mert mintha vajúdó asszony
hangját hallanám,
az először szülő sikoltását,
olyan Sion leányának hangja.
Nyög, és kitárja kezeit:
Jaj nekem, mert roskadozik lelkem
a gyilkosok előtt!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
English
español
magyar