36. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
/Te, embernek fia, prófétálj Izráel hegyei felől, és ezt mondd: Izráel hegyei, halljátok meg az ÚR beszédét!/**
/Így szól az én Uram, az ÚR, mivel az ellenség azt mondja rólatok: „Hahaha!” és: „Az ősi magaslatokat mi örököltük!”/**
/Ezért prófétálj, és mondd: Azt mondja az én Uram, az ÚR: „Mivel mindenfelől pusztítanak benneteket, és azt kívánják, hogy a pogányok maradékának birtokává legyetek, s mivel a rágalmazó népek ajkára és nyelvére kerültetek,/**
/azért, Izráel hegyei, halljátok meg az én Uramnak, az ÚRnak beszédét! Így szól az én Uram, az ÚR a hegyeknek és halmoknak, a patakmedreknek és völgyeknek, az elpusztult romoknak és az elhagyott városoknak, amelyek a körülöttük élő pogányok maradékának zsákmányává és csúfságává lettek./**
/Ezért azt mondja az én Uram, az ÚR: Bizony, féltő szeretetem tüzében beszélek a pogányok maradékai és egész Edóm ellen, akik maguknak szerezték meg birtokul országomat egész szívük örömével és lelkük megvetésével, hogy azt néptelenné és zsákmánnyá tegyék./**
/Ezért prófétálj Izráel földjéről, és mondd a hegyeknek és halmoknak, a patakmedreknek és a völgyeknek: Így szól az én Uram, az ÚR: Íme, féltő szeretetemben és haragomban beszélek, mert a népek gyalázkodását viseltétek./**
/Ezért azt mondja az én Uram, az ÚR: Esküre emelem a kezemet! Bizony a népeknek, amelyek körülöttetek vannak, viselniük kell majd gyalázatukat./**
/Rajtatok pedig, Izráel hegyei, ágak nőnek, és gyümölcsöt hoztok népemnek, Izráelnek, mert közel vannak ahhoz, hogy hazatérjenek./**
/Mert én íme, hozzátok hajolok, és felétek fordulok, és megművelnek és bevetnek titeket./**
/Megsokasítom rajtatok az embereket, Izráel egész házát, és lakni fogják a városokat, és újjáépítik a romokat./**
/Megsokasítom rajtatok az embereket és az állatokat, hogy sokasodjanak és szaporodjanak, s úgy lakjanak rajtatok, mint a régi időkben. Több jót kaptok tőlem, mint annak előtte, és megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR./**
/Azt is megteszem, hogy emberek járjanak rajtatok: népem, Izráel. Birtokba vesznek, és örökségükké leszel, s nem lesztek többé gyermektelenné./**
/Így szól az én Uram, az ÚR: Mivel azt mondják nektek: „Emberevő vagy, és gyermektelenné teszed népedet”,/**
/ezért nem eszel többé embert, és népedet gyermektelenné nem teszed többé, azt mondja az én Uram, az ÚR./**
/Többé nem kell, hogy halld a népek gyalázkodását, s a népek szidalmazását sem kell viselned többé. Nem pusztítod ki többé a rajtad élő népeket/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Amikor Izráel háza a saját földjén lakott, tisztátalanná tette azt életével és cselekedeteivel. Olyan volt életük előttem, mint a havibaj tisztátalansága./**
/Akkor kiöntöttem rájuk haragomat a vér miatt, amelyet a földre ontottak, és tisztátalanná tették azt bálványaikkal./**
/Ezért szétszélesztettem őket a népek közé, és szétszórtam az országokba, életük és cselekedeteik szerint ítéltem meg őket./**
/De amikor a népekhez érkeztek, tisztátalanná tették szent nevemet, amerre jártak, mert ezt mondták róluk: Az ÚR népe ezek, és mégis ki kellett jönniük az ő földjéről!/**
/Ekkor megkönyörültem rajtuk szent nevemért, amelyet tisztátalanná tett Izráel háza a népek között, akik közé jutottak./**
/Azért ezt mondd Izráel házának: Azt mondja az én Uram, az ÚR: „Nem értetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, amelyet tisztátalanná tettetek a népek között, akik közé jutottatok./**
/Megszentelem az én nagy nevemet, amely tisztátalanná lett a népek között, amelyet ti tettetek tisztátalanná közöttük. Majd megtudják a népek, hogy én vagyok az ÚR – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, amikor szemük láttára megmutatom rajtatok szentségemet./**
/Kiviszlek benneteket a népek közül, összegyűjtelek titeket minden országból, és beviszlek benneteket a ti földetekre./**
/Tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságotoktól és minden bálványotoktól megtisztítalak titeket./**
/Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek. Elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek./**
/Lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy rendelkezéseim szerint járjatok, törvényeimet megtartsátok és betöltsétek./**
/Azon a földön fogtok lakni, amelyet atyáitoknak adtam, és az én népem lesztek, én pedig Istenetek leszek./**
/Megszabadítalak titeket minden tisztátalanságotoktól, és előhívom a gabonát és megsokasítom, és nem bocsátok rátok éhínséget./**
/Megsokasítom a fák gyümölcsét és a mező termését, hogy többé ne viseljétek az éhínség gyalázatát a népek között./**
/Akkor megemlékeztek gonosz útjaitokról és cselekedeteitekről, amelyek nem voltak jók, és megutáljátok önmagatokat bűneitek és utálatosságaitok miatt./**
/Nem tiértetek cselekszem/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR –/, tudjátok meg! Szégyenüljetek meg, és piruljatok útjaitok miatt, Izráel háza!/**
Azt mondja az én Uram, az ÚR: /Azon a napon, amelyen megtisztítalak benneteket minden bűnötöktől, azt cselekszem, hogy benépesítem a városokat, és újjáépülnek a romok./**
/Megművelik a pusztává lett földet, amely mindeddig pusztán hevert az arra járók szeme láttára./**
/Azt mondják majd: Ez a föld, amely elpusztult, olyanná lett, mint az Éden kertje! A rommá lett, elpusztult és lerombolt városokat újra megerősítették, és laknak bennük./**
/Akkor megtudják a népek, akik körülöttetek megmaradtak, hogy én, az ÚR építettem föl a lerombolt városokat, és én ültettem be a pusztaságot. Én, az ÚR mondtam ezt, és meg is teszem./**
/Így szól az én Uram, az ÚR: Még abban is engedek Izráel háza kérésének, hogy ezt teszem: úgy megsokasítom az embereket, mint egy nyájat./**
/Mint az áldozatra szentelt juhok, mint Jeruzsálem juhai az ünnepeken, úgy lesznek tele a rommá lett városok emberekből álló nyájjal, és akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR.”/**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
English
español
magyar