31. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
A tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Szólj a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő népének:/
**/„Kihez hasonlítasz nagyságodban? /**
/Íme, Asszíria cédrus volt a Libánonon,/
**/szép ágai és sűrű gallyai árnyékot tartottak. /
**/Magas növésű volt, a fellegekig ért a teteje./***
/Víz növelte naggyá, /
**/a mélység vizei tették magassá,/
**/folyóik körbefogták a helyet, ahova ültették, /
**/és csak kis patakágaikat bocsátották /
**/a mező többi fájához. /**
/Ezért lett magasabb növésű /
**/a mező minden fájánál. /
**/Sok ága lett, /
**/s hosszúra nőttek gallyai a sok víztől, /
**/amely felé kiterjesztette őket. /**
/Ágain rakott fészket minden égi madár,/
**/gallyai alatt kölykezett a mező minden vadja, /
**/és árnyékában sokféle nép lakott. /**
/Magassága és hosszan kinyúló ágai /
**/széppé tették, /
**/mert gyökerei bőséges vízig hatoltak. /**
/A cédrusok nem takarhatták el őt /
**/Isten kertjében, /
**/a ciprusoknak sem voltak /
**/hozzá hasonlók az ágai, /
**/és a platánoknak sem voltak /
**/olyan gallyai, mint neki. /
**/Isten kertjében egy fa sem /
**/hasonlított hozzá szépségben. /**
/Széppé tettem őt sok ágával,/
**/úgyhogy irigykedett rá az Éden minden fája /
**/Isten kertjében./**
/Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel magasra nőtt, koronája a felhők közé nyúlt, és szíve fölfuvalkodott, mivel magas lett, /**
/ezért a nemzetek leghatalmasabbjának kezébe adtam őt, hogy bánjék el vele, gonoszsága miatt elűztem őt. /**
/Kivágták az idegenek, ledöntötték a nemzetek legkegyetlenebbjei. A hegyekre és a völgyekbe hullottak ágai, összetörtek gallyai a föld minden patakmedrében, és kijött árnyéka alól a föld valamennyi népe, és otthagyták. /**
/Ledőlt törzsén sokféle égi madár lakik, és ágaihoz gyűlik a mező minden vadja. /**
/Azért ne nőjön magasra egyetlen víz mellett lévő fa se, és ne emelje koronáját a felhők közé! Ne bízzon senki kevélyen önmagában, ha táplálja is a víz, mert mindenki halálra jut, a föld mélységébe, ugyanúgy, mint a többi ember, akik a sírba szálltak./**
/Így szól az én Uram, az ÚR: Azon a napon, amelyen leszállt a Seolba, gyászba öltöztettem miatta a mélység vizeit, és gátat vetettem folyóinak, és elzártam a sok vizet. Gyászba borítottam miatta a Libánont, a mező minden fája elepedt miatta. /**
/Zuhanásának hangjával megrendítettem a nemzeteket, amikor a Seolba taszítottam őt a többiekkel együtt, akik a sírba szállnak. És vigasztalást nyert a föld mélységében az Éden minden fája, a Libánon válogatott szépsége, mind, amit víz táplált. /**
/Mert ezek is leszálltak vele a sírba azokhoz, akiket fegyverrel öltek meg, segítőivel együtt, akik az ő árnyékában ültek a nemzetek között./***
/Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái között? Hiszen le kell szállnod Éden fáival együtt a föld mélységébe! Körülmetéletlenek között fogsz feküdni azokkal együtt, akiket fegyver ölt meg. Így jár a fáraó és minden sokasága/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR.”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
English
español
magyar