1. fejezet
Jövendölés. Az ÚR szava Izráel ellen, Malakiás által.
/Szeretlek benneteket /**– ezt mondja az ÚR –, /de ti azt kérditek: Miből látható, hogy szeretsz minket? Ugye Ézsau testvére volt Jákóbnak?/** – mondja az ÚR. – /És Jákóbot szerettem,/**
/Ézsaut ellenben gyűlöltem. Hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a pusztai sakálokévá./**
/Ha azt mondja Edóm: Összetörtek bennünket, de építsük újjá a romokat/** – így szól a Seregek URa –; /ők építenek, de én lerontom. Az istentelenség országának nevezik őket, s olyan népnek, amelyre örökké haragszik az ÚR./**
/Saját szemetekkel látjátok ezt, és ti magatok is mondjátok: Nagy az ÚR Izráel határán túl is!/**
/A fiú tiszteli atyját, a szolga is az urát. Ha pedig én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én ÚR vagyok, hol az irántam való félelem? Azt mondja a Seregek URa nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet, és azt kérditek: Mivel vetettük meg nevedet?/**
/Tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra, és azt kérditek: Mivel tettük tisztátalanná? Azzal, hogy azt mondjátok, az ÚR asztala semmibe vehető./**
/Hogyha vakot hoztok áldozatul: nem bűn-e az? Vagy ha sántát hoztok és betegest: nem bűn-e az? De vidd csak azt a fejedelmednek: vajon kedvesen fogad-e, vagy rád tekint-e? /**– ezt mondja a Seregek URa.
/Most azért esedezzetek Isten színe előtt, hogy könyörüljön meg rajtunk! Kedvesen fogadhatja-e kezetekből az ilyen ajándékokat? /**– kérdezi a Seregek URa.
/Bárcsak bezárná valaki közületek a templomajtót, hogy ne tüzelnétek hiába oltáromon! Nem telik kedvem bennetek /**– ezt mondja a Seregek URa –, /az ételáldozat sem kedves nekem a kezetekből!/**
/Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenhol tömjénnel és tiszta ételáldozattal áldoznak nevemnek. Bizony nagy az én nevem a népek között/** – ezt mondja a Seregek URa.
/Ti viszont meggyalázzátok azt, amikor azt mondjátok: Az ÚR asztala tisztátalanná tehető semmirevaló terménnyel és eledellel./**
/ És azt mondjátok: Íme, milyen fáradság! És még lihegtek is közben/** – ezt mondja a Seregek URa. /Pedig rabolt állatot hoztok, meg sántát és betegest. Ezt hozzátok áldozatul, de hát kedves-e ez a kezetekből?/** – így szól az ÚR.
/Átkozott az álnok! Van ugyan a nyájában hím állat, és fogadalmat is tesz, mégis hitvánnyal áldozik az ÚRnak. Pedig én nagy király vagyok/** – ezt mondja a Seregek URa –, /és félelmetes az én nevem a népek között!/**
English
español
magyar