24. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Azután így szólt hozzám az ÚR szava a kilencedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján:
/Embernek fia! Írd föl magadnak e neves napot, éppen a mai napot. Babilon királya éppen ezen a napon jött Jeruzsálem ellen. /**
/Mondj példabeszédet a pártütők házáról! Ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR:/
**/„Tedd föl a fazekat, tedd föl,/
**/és tölts bele vizet!/**
/Tégy bele húsdarabokat,/
**/csupa jó darabot,/
**/combot és lapockát,/
**/válogatott csontokkal rakd tele!/**
/A nyáj színe-javából végy,/
**/és rakj hasábfát a csontoknak a fazék alá!/
**/Forrald erősen,/
**/mígnem a csontok is megfőnek benne./**
Mert így szól az én Uram, az ÚR:
**/Jaj a vérontó városnak, e rozsdás fazéknak,/
**/mert a rozsdája nem jön le róla!/
**/Darabonként szedd ki,/
**/ami benne van, válogatás nélkül!/***
/Mert ott van benne a vér,/
**/csupasz sziklára ontotta ki,/
**/nem a földre öntötte, hogy por fedje be./**
/Ez vitt rá, hogy haragra induljak,/
**/és bosszút álljak:/
**/kiontom a vérét a csupasz sziklára,/
**/hogy ne lehessen betakarni./**
Ezért így szól az én Uram, az ÚR:
**/Jaj a vérontó városnak!/
**/Én is nagy máglyát rakatok!/**
/Bőven rakd a fát, gyújtsd meg a tüzet,/
**/főzd meg jól a húst, forrald a lét,/
**/a csontok is főjenek szét!/**
/Állítsd üresen a parázsra,/
**/hogy fölhevüljön és áttüzesedjen a rézfazék,/
**/és megolvadjon benne tisztátalansága,/
**/leégjen a rozsdája./**
/Kimerítette a fáradozás,/
**/de nem ment le róla a sok rozsda,/
**/tűzbe hát rozsdájával!/***
/Tisztátalanságod fajtalanság. Bár tisztogattalak, mégsem tisztultál meg, ezért nem is tisztulsz meg tisztátalanságodból, amíg le nem csillapodik ellened támadt haragom./**
/Én, az ÚR szóltam./** /Eljön, és meg is cselekszem, nem engedek, nem szánakozom és nem könyörülök. Útjaid és cselekedeteid szerint ítélnek meg téged/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Íme, elveszem tőled hirtelen halállal azt, aki szemednek kedves, de ne gyászolj, ne jajgass, és könnyed se hulljon! /**
/Csöndesen sóhajtozz, de ne sirasd úgy, mint a halottakat szokás! Kösd föl fejdíszedet, vedd lábadra a sarudat, ne takard el a bajuszodat, és ne edd emberek kenyerét.”/**
Reggel beszéltem a néphez, és estére meghalt a feleségem. Másnap reggel a kapott utasítás szerint cselekedtem.
Ekkor a nép azt mondta nekem: Nem magyarázod meg nekünk, hogy mit jelent, amit cselekszel?
Azt válaszoltam nekik: Az ÚR beszéde így szólt hozzám:
/„Mondd meg Izráel házának: Így szól az én Uram, az ÚR: Íme, tisztátalanná teszem szent helyemet, a ti erősségetek büszkeségét, szemetek gyönyörűségét, lelketek kívánságát, és fiaitok és leányaitok pedig, akiket hátrahagytatok, fegyvertől hullnak el. /**
/Úgy cselekedtek, ahogyan én cselekedtem: nem takarjátok el bajuszotokat, és nem eszitek az emberek kenyerét. /**
/Fejdíszetek a fejeteken, sarutok lábatokon lesz, nem gyászoltok és nem jajgattok, hanem elsorvadtok bűneitekben, és nyögve sóhajtotok egymáshoz. /**
/Ezékiel pedig jelül lesz számotokra: ahogyan ő cselekedett, ti is egészen úgy cselekedtek. Amikor ez bekövetkezik, akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, ÚR vagyok./**
/És te, embernek fia, bizony, azon a napon, amikor elveszem tőlük erősségüket, ékességük örömét, szemük gyönyörűségét és lelkük kívánságát, fiaikat és leányaikat; /**
/azon a napon eljön hozzád egy menekült, hogy hírt mondjon neked. /**
/Azon a napon megnyílik a szád ott, a megmenekült előtt, szólsz, és többé nem maradsz néma. Jelül leszel nekik, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR.”/**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
English
español
magyar