18. fejezet
Miután ezeket elmondta Jézus, tanítványaival együtt kiment a Kidrón patakján túlra, ahol egy kert volt. Ide ment be a tanítványaival együtt.
Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki őt elárulta, mivel Jézus gyakran gyűlt ott össze tanítványaival.
Júdás tehát odament az általa vezetett katonai csapattal és a főpapoknak és a farizeusoknak fegyverekkel, fáklyákkal és lámpásokkal felfegyverzett szolgáival.
Mivel Jézus tudta mindazt, ami reá várt, eléjük ment, és azt kérdezte tőlük: /Kit kerestek?/**
Azok így válaszoltak: A názáreti Jézust. Ő így felelt: /Én vagyok./** Árulója, Júdás is ott állt velük együtt.
Amikor azt mondta nekik, hogy /„én vagyok”/, meghátráltak, és a földre estek.
Ismét megkérdezte őket: /Kit kerestek?/** És azt válaszolták: A názáreti Jézust.
/Mondtam nektek, hogy én vagyok/** – szólt Jézus –, /azért ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el./**
/Hogy beteljesedjen szava, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el./**
Simon Péter pedig, akinél kard volt, kirántotta, a főpap szolgájára sújtott, és levágta a jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus volt.
Jézus ekkor azt mondta Péternek: /Tedd hüvelyébe a kardodat! Talán ne igyam ki azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?/**
Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidók szolgái megfogták Jézust, és megkötözték.
Először Annáshoz vitték, ő ugyanis apósa volt Kajafásnak, aki abban az esztendőben főpap volt.
Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért.
Simon Péter pedig és egy másik tanítvány követte Jézust. Az a tanítvány pedig ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal együtt a főpap udvarába,
Péter pedig kint állt az ajtónál. Kiment azért az a másik tanítvány, a főpap ismerőse, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevitte Pétert.
Az ajtónálló szolgálólány pedig azt kérdezte Pétertől: Nemde te is ennek az embernek a tanítványai közül való vagy? Ő pedig azt válaszolta: Nem vagyok.
A szolgák és a templomőrök ott álltak, s mivel hűvös volt, tüzet raktak, és melegedtek. Velük együtt ott állt Péter is, és melegedett.
A főpap pedig tanítványai és tanítása felől faggatta Jézust.
Jézus így válaszolt: /Én nyilvánosan szóltam a világhoz, és mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mind összegyülekeznek; titokban semmit sem mondtam./**
/Miért engem kérdezel? Kérdezd azokat, akik hallották, amit nekik mondtam, ők bizonnyal tudják, mit mondtam./**
Amikor ezeket mondta, a templomszolgák egyike, aki ott állt, arcul ütötte Jézust, mondva: Így felelsz a főpapnak?
Jézus pedig azt mondta: /Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért versz engem?/**
Annás akkor megkötözve elküldte őt Kajafáshoz, a főpaphoz.
Simon Péter pedig ott állt és melegedett, amikor megkérdezték tőle: Nemde te is az ő tanítványai közül való vagy? Ő pedig tagadta, és azt mondta: Nem vagyok.
Akkor a főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek a fülét Péter levágta, azt kérdezte: Nem láttalak én téged vele együtt a kertben?
Péter ekkor ismét tagadott, és a kakas azonnal megszólalt.
Jézust pedig Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanokká legyenek, hogy meg tudják enni a húsvéti bárányt.
Kiment azért Pilátus hozzájuk, és azt kérdezte: Mivel vádoljátok ezt az embert?
Azok így válaszoltak neki: Ha nem gonosztevő lenne, nem adtuk volna át neked.
Akkor azt mondta nekik Pilátus: Vigyétek el, és ítéljétek meg a ti törvényetek szerint! A zsidók azonban így válaszoltak: Nekünk senkit sem szabad megölnünk.
Hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet akkor mondott, amikor jelezte, hogy milyen halállal kell meghalnia.
Pilátus ekkor visszament a helytartóságra, behívta Jézust, és azt kérdezte: Te vagy a zsidók királya?
Jézus így válaszolt: /Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked ezt rólam?/**
Pilátus azt felelte: Tán zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át téged az én kezembe. Mit cselekedtél?
Jézus így válaszolt: /Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való./**
Ekkor azt mondta neki Pilátus: Tehát valóban király vagy? Jézus azt válaszolta: /Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra./**
Pilátus azt kérdezte: Mi az igazság? És ahogy ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmilyen bűnt.
Nálatok pedig az a szokás, hogy valakit szabadon bocsássak a húsvét ünnepén. Akarjátok azért, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
Erre mindnyájan kiáltoztak, és ismét azt mondták: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.
English
español
magyar