18. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
Ez az a beszéd, amelyet az ÚR mondott Jeremiásnak:
/Kelj föl, és menj el a fazekas házába, és ott közlöm veled beszédeimet!/**
Lementem azért a fazekas házába, és íme, ő éppen a korongon dolgozott.
És elrontotta az edényt a fazekas, amelyet agyagból készített kezével, és azonnal más edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.
Akkor azt mondta nekem az ÚR:
/Vajon nem cselekedhetem-e én is úgy veletek, mint ez a fazekas, ó, Izráel háza? /**– azt mondja az ÚR. /Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, ó, Izráel háza!/**
/Ha szólok egy nép ellen vagy egy ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem,/**
/de megtér az a nép gonoszságából, amely ellen szóltam, akkor én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghez vinni gondoltam./**
/És ha azt mondom egy népről vagy egy országról, hogy fölépítem, beültetem,/**
/de gonoszul cselekszik előttem, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom azt a jót, amelyet tenni akartam vele./**
/Most azért ezt mondd Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Azt mondja az ÚR: Íme, veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Nosza, térjetek meg, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket!/**
/De ők azt mondták: Fölösleges! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk konoksága szerint cselekszünk./**
/Ezért azt mondja az ÚR:/
**/Kérdezzétek csak meg a népeket:/
**/Kicsoda hallott ilyet?/
**/Igen utálatos dolgot cselekedett Izráel leánya!/**
/Elhagyja-e a hó/
**/a Libánon sziklás fennsíkját?/
**/Vajon kiszáradnak-e a vadonban fölfakadó,/
**/csörgedező hűs vizek?/***
/Ám az én népem elfeledkezett rólam,/
**/hiábavalóságoknak tömjénez./
**/Elcsábították őket útjaikról, az ősi nyomról,/
**/hogy más ösvényeken, járatlan úton járjanak./**
/Így teszik pusztasággá földjüket,/
**/örökös csúfsággá,/
**/hogy aki csak átmegy rajta, álmélkodik,/
**/és fejét csóválja./**
/Mint a keleti szél,/
**/úgy szórom szét őket az ellenség előtt,/
**/hátamat, nem pedig arcomat/
**/fordítom feléjük pusztulásuk napján./**
Ők pedig azt mondták: Gyertek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet ki a pap tanítása, sem a bölcs tanácsa, sem a próféta szava! Gyertek el, verjük meg őt a nyelvünkkel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
Figyelj rám, URam,
és halld meg ellenfeleim szavát!
Hát lehet rosszal fizetni a jóért?
Hiszen vermet ástak nekem!
Emlékezzél, amikor eléd álltam,
hogy mellettük szóljak,
és elfordítsam róluk haragodat!
Juttasd azért fiaikat éhínségre,
és hányd őket kardélre!
Asszonyaik legyenek
magtalanná és özveggyé,
férfiaik a halál martalékává,
ifjaikat pedig fegyver vágja le a harcban.
Kiáltás hangozzék házaikból,
amikor sereggel törsz rájuk hirtelen,
mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem,
és tőrt vetettek lábamnak.
Te pedig, URam, ismered
minden ellenem való gyilkos szándékukat.
Ne kegyelmezz meg bűneik miatt,
és ne töröld el vétkeiket színed elől,
hanem vesszenek el előtted!
Bánj el velük haragod idején!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
English
español
magyar