12. fejezet
Hazugsággal fordult hozzám Efraim, Izráel háza pedig alattomosan. De Júda még Isten útján jár, a szentek népe állhatatos.
Efraim szelet hajszol, a keleti szelet űzi egész nap, hazugságot és erőszakot szaporít: szövetséget kötnek Asszíriával, és olajat visznek Egyiptomba.
Pere van az Úrnak Izráellel: megbünteti Jákóbot, ahogy megérdemli, tettei szerint fizet meg neki.
Már az anyaméhben rászedte testvérét, ereje teljében Istennel küzdött.
Küzdött az angyallal, és győzött, hogy az sírva könyörgött neki. Bételben talált rá, ott beszélt vele.
Bizony, az Úr a Seregek Istene; az Úr: ez az ő neve.
Térj hát meg Istenedhez, ragaszkodj az irgalomhoz és az igazsághoz, és reménykedj szüntelenül Istenedben!
Kalmár lett, hamis mérleg van a kezében, szeret harácsolni.
Efraim így beszél: Milyen gazdag lettem, nagy vagyonra tettem szert! Nem találhatnak bennem bűnt, semmit sem szereztem vétkesen.
De én, az Úr vagyok a te Istened Egyiptom óta: újra sátorlakóvá teszlek, amilyen egykor voltál!
Én szóltam a prófétákhoz, én adtam a sok látomást és a példázatokat a próféták által.
Mivel Gileád gonosz, semmivé kell lennie! Gilgálban bikákat áldoznak, de oltáraikból kőhalmok lesznek a szántóföld szélén.
Jákób Arám mezejére menekült, egy asszonyért szolgált Izráel, egy asszonyért őrizte a nyájat.
De próféta által hozta föl az Úr Izráelt Egyiptomból, és próféta által őrizte meg.
Efraim az elkeseredésig bosszantotta Urát, de ő megtorolja a vérontást, gyalázatos tetteiért megfizet neki.
English
español
magyar