capítulo 18
Mondott nekik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad meglankadni.
Ezt mondta: /Volt egy bíró egy városban, aki az Istent nem félte, és az embereket sem sokra becsülte./**
/Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és arra kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben./**
/A bíró egy ideig nem akarta, de azután így szólt magában: Én ugyan nem félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,/**
/de mivelhogy terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne jöjjön szüntelen, ne zaklasson már engem./**
Majd így szólt az Úr: /Halljátok, mit mond ez a hamis bíró?/**
/Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak segítségért, vajon megváratja-e őket?/**
/Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. Mindazáltal amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?/**
Némelyeknek pedig, akik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe vették, ezt a példázatot is mondta:
/Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik vámszedő./**
/A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, parázna vagy olyan, mint ez a vámszedő is./**
/Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szereztem./**
/A vámszedő pedig távol állva még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!/**
/Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz, mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik./**
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor pedig látták ezt a tanítványok, megdorgálták őket.
De Jézus magához hívta őket, és azt mondta: /Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa./**
/Bizony mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba./**
Akkor megkérdezte őt egy főember: Jó Mester, mit tegyek, hogy az örök életet elnyerjem?
Jézus pedig azt mondta neki: /Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten./**
/A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld apádat és anyádat!/**
Az pedig azt mondta: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
Jézus ezeket hallva azt mondta neki: /Még egy fogyatkozás van benned: add el mindenedet, amid van, és oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, kövess engem!/**
Az pedig ezeket hallva igen megszomorodott, mert nagyon gazdag volt.
Amikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodott, azt mondta: /Milyen nehezen mennek be a vagyonosok az Isten országába!/**
/Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni./**
Akik ezt hallották, így szóltak: Ki üdvözülhet akkor?
Ő azt válaszolta: /Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél./**
Péter ekkor azt mondta: Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Ő pedig azt mondta nekik: /Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért,/**
/és ne kapna sokszorta többet ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet./**
Majd maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: /Most felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak./**
/Mert kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik,/**
/majd megostorozzák és megölik, de harmadnap feltámad./**
Ők azonban semmit sem értettek ezekből; ez a beszéd rejtve maradt előttük, nem fogták fel a hallottakat.
Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
Amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódott: Mi dolog az?
Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
Erre felkiáltott: Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!
Az elöl menők csitították, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
Jézus pedig megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel ért, megkérdezte tőle:
/Mit akarsz, hogy tegyek veled?/** Az pedig így válaszolt: Uram, hogy lássak!
És Jézus azt mondta neki: /Láss, a te hited megtartott téged!/**
És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész nép pedig ezt látva dicsőséget adott Istennek.
English
español
magyar