capítulo 13
Voltak ott abban az időben néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével elegyítette.
Ő ezt felelte nekik: /Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?/**
/Azt mondom nektek, hogy semmiképpen, sőt inkább: ha meg nem tértek, ti is mindnyájan ugyanígy elvesztek./**
/Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, bűnösebb volt Jeruzsálem minden lakójánál?/**
/Azt mondom nektek, hogy semmiképpen, sőt inkább: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek./**
És ezt a példázatot mondta: /Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjébe ültetve, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált./**
/Azt mondta a vincellérnek: Íme, harmadik éve már, hogy idejárok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok. Vágd ki azért, miért is foglalná a földet hiába!/**
/Az pedig így válaszolt: Uram, hagyj békét neki még ebben az évben, míg körös-körül megkapálom és megtrágyázom,/**
/hátha terem jövőre, ha pedig mégsem, akkor majd kivágod./**
Egy szombaton Jézus egy zsinagógában tanított.
Volt ott egy asszony, akiben betegségnek lelke lakozott már tizennyolc éve, és úgy meg volt görnyedve, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni.
Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és azt mondta neki: /Asszony, feloldattál a betegségedből!/**
És rátette a kezét, mire az asszony azonnal felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.
A zsinagóga elöljárója azonban megharagudott, hogy Jézus szombaton gyógyított, és azt mondta a sokaságnak: Hat nap van, amelyen munkálkodni kell, akkor jöjjetek gyógyíttatni magatokat, és ne szombaton!
Az Úr azt válaszolta: /Képmutató! Szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni?/**
/Hát Ábrahám leányát, akit a Sátán megkötözött immár tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?/**
Amikor ezeket mondta, ellenfelei mind megszégyenültek, és az egész nép örült mindazoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.
Jézus pedig azt mondta: /Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam?/**
/Hasonló a mustármaghoz, amelyet elővett az ember, és elvetette a kertjében. Az pedig felnevekedett, fává lett, és az égi madarak fészket raktak az ágain./**
Majd így folytatta: /Mihez hasonlítsam az Isten országát?/**
/Hasonló a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérce lisztbe, mígnem az egész megkelt./**
Jeruzsálem felé menet városokon és falvakon haladt át, és mindenütt tanított.
Egyszer valaki azt kérdezte tőle: Uram, ugye kevesen üdvözülnek? Ő pedig azt mondta nekik:
/Küzdjetek azért, hogy bemehessetek a szoros kapun, mert – mondom nektek – sokan próbálnak bemenni, és nem tudnak./**
/Mert ahogy a ház ura felkel, és bezárja az ajtót, ti már kívül állva kezditek az ajtót zörgetni, mondva: Uram! Uram! Nyisd meg nekünk! Ő pedig azt feleli: Nem tudom, honnan valók vagytok./**
/Akkor majd kezditek mondani: Teelőtted ettünk és ittunk, és az utcáinkon tanítottál./**
/Ő pedig azt válaszolja: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!/**
/Ott sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan./**
/És jönnek napkeletről és napnyugatról és északról és délről, és letelepednek az Isten országában./**
/Mert vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek./**
Még abban az órában jött hozzá néhány farizeus, és azt mondták neki: Menj, hagyd el ezt a helyet, mert Heródes meg akar ölni!
Erre ő így válaszolt: /Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, és harmadnapon célba érek./**
/De nekem ma és holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el./**
/Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, és ti nem akartátok!/**
/Íme, pusztán hagyatik a házatok, és bizony mondom nektek, hogy addig nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!/**
English
español
magyar