capítulo 12
Miközben többezres tömeg gyűlt össze, úgy, hogy majd letaposták egymást, tanítványainak kezdte mondani: /Óvakodjatok a farizeusok kovászától, amely a képmutatás,/**
/mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék!/**
/Azért amit a sötétben mondtatok, fényes nappal fogják hallani, és amit zárt ajtók mögött fülbe súgtatok, azt a házak tetejéről fogják hirdetni./**
/Mint barátaimnak mondom nektek: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak./**
/Megmondom, kitől féljetek: attól féljetek, aki megöl, és utána arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek, attól féljetek./**
/Nemde öt verebet adnak két fillérért? És egyikükről sem feledkezik meg Isten./**
/Nektek pedig a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek azért, sok verebecskénél drágábbak vagytok./**
/Mondom pedig nektek: Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt,/**
/aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt./**
/Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot./**
/Amikor majd zsinagógákba hurcolnak, felsőbbségek és hatóságok elé állítanak benneteket, ne aggodalmaskodjatok, hogy miként védekezzetek, vagy mit mondjatok,/**
/mert a Szentlélek abban az órában megtanít titeket, mit kell mondanotok./**
Akkor megszólalt valaki a tömegből: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!
Ő pedig azt mondta neki: /Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá?/**
Majd így szólt hozzájuk: /Vigyázzatok, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az ember élete./**
És mondott nekik egy példázatot: /Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje,/**
/azért magában így okoskodott: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet./**
/És azt mondta: Ezt teszem: lerontom a csűreimet, és nagyobbakat építek, és azokba takarítom be minden gabonámat és javaimat,/**
/és ezt mondom a lelkemnek: „Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve. Helyezd magadat kényelembe, egyél, igyál, vigadozzál!”/**
/Isten pedig azt mondta neki: „Bolond, ma éjjel elkérik tőled a lelkedet, amiket azért magadnak készítettél, kiéi lesznek?”/**
/Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag./**
Majd azt mondta tanítványainak: /Ezért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok az életetek felől, hogy mit egyetek, sem a testetek felől, hogy mibe öltözködjetek./**
/Az élet több, mint az eledel, és a test több, mint az öltözet./**
/Nézzétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, nem is aratnak, nincs kamrájuk, sem csűrük, és Isten táplálja őket. Mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál!/**
/Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?/**
/Ha azért a legcsekélyebbet sem tehetitek meg, mit aggodalmaskodtok a többi felől?/**
/Nézzétek meg a liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy./**
/Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vetik, ennyire fölruházta Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!/**
/Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok./**
/Mert mindezeket a világ pogányai kérdezik, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre./**
/Ti az Isten országát keressétek, és ezek mind megadatnak nektek!/**
/Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot./**
/Adjátok el, amitek van, és osszátok szét alamizsnaként! Szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket és elfogyhatatlan kincseket a mennyekben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, sem a moly meg nem emészti!/**
/Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a ti szívetek is./**
/Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva,/**
/azokhoz hasonlóan, akik urukat várják, mikor jön meg a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki./**
/Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megjön, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezve magát asztalhoz ülteti őket, hozzájuk megy, és felszolgál nekik./**
/És ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön is meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!/**
/Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, melyik órában jön a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy betörjön a házába./**
/Ti azért legyetek készek, mert amely órában nem gondolnátok, akkor jön el az Emberfia./**
Péter pedig megkérdezte: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindenkinek?
Az Úr így válaszolt: /Kicsoda hát a hű és a bölcs sáfár, akit az úr gondviselővé tett a háza népe fölött, hogy idejében kiadja nekik élelmüket?/**
/Boldog az a szolga, akit megérkezésekor ura ilyen munkában talál!/**
/Bizony mondom nektek, hogy egész vagyona felett gondviselővé teszi./**
/Ha pedig az a szolga így szólna a szívében: „Halogatja még az uram a hazajövetelt”, és verné a szolgákat és szolgálóleányokat, és kezdene enni és inni és részegeskedni:/**
/megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja./**
/Azt a szolgát, aki ismerte urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntetik meg,/**
/azt pedig, aki nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntetik meg. Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet várnak el./**
/Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak e földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!/**
/De keresztséggel kell még megkereszteltetnem, és feszülten várok, amíg az be nem teljesedik./**
/Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom nektek, sokkal inkább meghasonlást./**
/Mert mostantól fogva öten lesznek egy családban, akik meghasonlanak, három kettő ellen és kettő három ellen./**
/Meghasonlik az apa a fiával, a fiú az apjával, az anya a leányával és a leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával./**
Majd így szólt a sokasághoz: /Amikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok, hogy esni fog, és úgy is lesz./**
/Amikor halljátok fújni a déli szelet, azt mondjátok, hogy hőség jön, és úgy is lesz./**
/Képmutatók! Az ég és a föld jelenségeit meg tudjátok ítélni, erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet mondani?/**
/Magatoktól miért nem tudjátok megítélni, hogy mi az igaz?/**
/Amikor pedig ellenségeddel a hatóság elé mégy, még az úton igyekezz megszabadulni tőle, hogy ne vigyen a bíró elé, és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, és a börtönőr a tömlöcbe ne vessen téged./**
/Mondom neked, hogy ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért is meg nem adod./**
English
español
magyar