capítulo 17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Majd így szólt hozzám az ÚR szava:
Embernek fia, adj elő egy találós mesét, és mondj példabeszédet Izráel házának!
Ezt mondd: /Így szól az én Uram, az ÚR: Egy nagy szárnyú, hatalmas sas, melynek hosszú szárnytollai voltak, és amelyet tarka tollazat fedett teljesen, eljött a Libánonra, és letépte a cédrusfa tetejét. /**
/Gyönge ágainak hegyét letörte, kalmárok földjére vitte, és az árusok városában tette le. /**
/És vett annak az országnak a magvából, és elvetette egy termékeny mezőbe. Sok víz mellé vitte, és mint egy fűzfát, elültette./***
/Ez kisarjadt, és elterülő, alacsony szőlőtőkévé lett. Ágait feléje fordította, gyökerei pedig őalatta voltak. Szőlőtőkévé lett, vesszőket sarjasztott, és indákat növesztett./**
/De volt egy másik nagy szárnyú, soktollú, hatalmas sas is, és íme, az a szőlőtőke feléje terjesztette gyökereit, és feléje nyújtotta ágait, hogy az táplálja, és ne a talaj, amelybe ültették. /**
/Pedig jó földbe, sok víz mellé ültették el, hogy vesszőket hajtson, és gyümölcsöt teremjen, hogy kitűnő szőlőtőke legyen. /**
/Ezt mondd: „Így szól az én Uram, az ÚR: Vajon jó szerencsés lesz-e? Vajon nem szaggatja-e ki gyökereit, és nem szakítja-e le gyümölcsét úgy, hogy megszáradjon, és ágának minden hajtása elszáradjon? Nem kell hozzá erős kar és sok nép, hogy gyökerestül kitépjék. /**
/Íme, elültették; szerencsés lesz-e? Vagy ha megérinti a keleti szél, nem szárad-e ki teljesen a talajban, amelybe ültették?”/**
Majd így szólt hozzám az ÚR szava:
/Ezt mondd a pártütők házának: „Hát nem értitek, hogy mit jelent ez?” Ezt mondd: Íme, eljött a babiloni király Jeruzsálembe, fogta annak királyát és fejedelmeit, és magával vitte őket Babilonba. /**
/De vett a királyi sarjból, szövetséget kötött vele, és megeskette őt, az ország nagyjait pedig elvitte, /**
/hogy tartósan alacsonyrendű királyság legyen, s hogy föl ne emelkedjék, hanem megtartsa a szövetséget. /**
/De pártot ütött ellene, amikor követeket küldött Egyiptomba, hogy az lovakat és sok hadinépet adjon neki. Vajon szerencsés lesz-e? Vajon megmenekül-e, aki így cselekszik? Aki megszegte a szövetséget, megszabadul-e? /**
/Élek én/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR –/, hogy ott hal meg majd Babilonban, annak a királynak a lakóhelyén, aki őt királlyá tette, akinek esküt tett, de megvetette azt, és akivel szövetséget kötött, de megszegte azt. /**
/Mert nem jön segítségére a fáraó nagy haddal és nagy sereggel, amikor töltést emelnek, és ostromművet építenek sok lélek kiirtására. /**
/De megvetette az esküt, megszegve a szövetséget, pedig íme, kezet adott rá, és mégis megcselekedte mindezeket: így hát nem fog megszabadulni!/**
Ezért így szól az én Uram, az ÚR: /Élek én, hogy eskümet, melyet megvetett, és szövetségemet, melyet megszegett, fejére olvasom. /**
/Kiterjesztem hálómat ellene, és megfogja csapdám. Elviszem őt Babilonba, és ott törvénykezem fölötte gonosz cselekedetei miatt, amelyeket elkövetett ellenem. /**
/Mindenki, aki megmenekült csapatából, fegyvertől hull el, akik pedig megmaradnak, szétszélednek mindenfelé. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR szóltam./**
Így szól az én Uram, az ÚR: /Én is letörök egy hajtást a magas cédrus tetejéről, és elültetem. Leszakítok egy gyönge ágat felső ágaiból, és elültetem egy magas, kiemelkedő hegyen. /**
/Izráel magas hegyén ültetem el, hogy ágat növesszen, és gyümölcsöt teremjen. Hatalmas cédrussá növekszik, hogy madarak lakjanak rajta. Lombjai árnyékában sokféle szárnyas fog lakni. /**
/És megtudja a mező minden fája, hogy én, az ÚR teszem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát pedig magassá. Én szárítom ki a zöldellő fát, és teszem zöldellővé a száraz fát. Én, az ÚR szóltam, és meg is cselekedtem./**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48