capítulo 14
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Majd férfiak jöttek hozzám Izráel vénei közül, és leültek előttem.
Akkor így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Ezek a férfiak szívükbe fogadták a bálványokat, és maguk elé állították azt, ami bűnös botlásukat okozta. Vajon engedjem-e, hogy megkérdezzenek engem? /**
/Ezért beszélj velük, és mondd meg nekik: Azt mondja az én Uram, az ÚR: „Aki Izráel házából szívébe fogadja a bálványait, és bűne botlását maga elé állítja, és úgy megy a prófétához, annak én, az ÚR felelek meg, mivel sok bálványa van, /**
/hogy így megragadjam Izráel házának a szívét, akik mindnyájan elfordultak tőlem bálványaik miatt.”/**
/Ezért ezt mondd Izráel házának: „Azt mondja az én Uram, az ÚR: Térjetek meg, forduljatok el bálványaitoktól, és fordítsátok el arcotokat minden utálatosságotoktól! /**
/Mert ha valaki Izráel házából és a jövevények közül, akik Izráelben laknak, elhajlik tőlem, szívébe fogadja a bálványokat, és maga elé állítja azt, ami bűnös botlását okozza, majd a prófétához megy, hogy megkérdezzen engem – én, az ÚR felelek meg annak. /**
/Ellene fordulok az ilyen embernek, intő példává, szóbeszéd tárgyává teszem. Kiirtom népem közül, és megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR! /**
/Ha pedig a prófétát megtévesztik, és kijelentést ad, én, az ÚR tévesztem meg azt a prófétát. Kinyújtom ellene a kezemet, és elveszítem őt népem, Izráel közül. /**
/És viselni fogják büntetésüket: a kérdező bűne épp olyan, mint a próféta bűne /**
/azért, hogy többé ne tévelyedjen el tőlem Izráel háza, és többé ne tegyék tisztátalanná magukat vétkeikkel, hanem az én népem legyenek, és én Istenük legyek”/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
Akkor így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Ha egy ország vétkezik ellenem azzal, hogy elpártol tőlem, én pedig kinyújtom kezemet ellene, és eltöröm a kenyere botját, éhínséget bocsátok rá, és kiirtok belőle embert és állatot, /**
/és ha ez a három férfi volna is ott: Nóé, Dániel és Jób, ők is csak a maguk lelkét menthetnék meg igazságukkal,/** ezt mondja az én Uram, az ÚR.
/Ha vadállatokat bocsátanék az országra, hogy néptelenné tegyék azt, és pusztává lenne, ahol senki sem jár a vadállatok miatt, /**
/és ott volna az a három férfi, élek én/** – mondja az én Uram, az ÚR –, /sem fiaikat, sem leányaikat nem menthetnék meg, csak saját magukat menthetnék meg, az ország pedig pusztává lenne. /**
/Vagy ha fegyvert hoznék arra az országra, és azt mondanám: „Fegyver, menj át ezen az országon!”, és kiirtanék belőle embert és állatot, /**
/és ha ott volna is az a három férfi, élek én/** – mondja az én Uram, az ÚR –, /sem fiaikat, sem leányaikat nem menthetnék meg, hanem csak saját magukat menthetnék meg. /**
/Vagy ha dögvészt bocsátanék arra az országra, és kiönteném rá véres haragomat, hogy kiirtsak belőle embert és állatot, /**
/és ha ott volna is Nóé, Dániel és Jób: élek én /**– mondja az én Uram, az ÚR –/, sem fiukat, sem leányukat nem menthetnék meg, csak a maguk lelkét menthetnék meg igazságukkal./**
Mert így szól az én Uram, az ÚR: /Mennyivel inkább így lesz ez, ha rábocsátom Jeruzsálemre e négy súlyos ítéletemet: a fegyvert, az éhínséget, a vadállatokat és a dögvészt, hogy kiirtsak belőle embert és állatot! /**
/Íme, megmarad benne néhány menekült: fiak és leányok, akiket kivezetnek. Íme, ők kimennek hozzátok, hogy lássátok útjukat és cselekedeteiket, és megvigasztalódjatok a veszedelem miatt, amelyet Jeruzsálemre hoztam, mindarra nézve, amiket ráhoztam. /**
/És megvigasztalnak titeket, ha látjátok útjukat és cselekedeteiket. Akkor megtudjátok, hogy nem hiába cselekedtem mindazt, amit cselekedtem vele/** – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
English
español
magyar