23. fejezet
Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz:
/Az írástudók és a farizeusok Mózes székébe ültek./**
/Amit azért parancsolnak, mindazt megtartsátok és megtegyétek, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert amit mondanak, azt nem teszik meg./**
/Nehéz és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, ők maguk azonban az ujjukkal sem akarják azokat mozdítani./**
/Mindent csak azért tesznek, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait,/**
/és szeretik a lakomákon a főhelyet és a gyülekezetekben a díszhelyeket,/**
/a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így szólítják őket: Mester!/**
/Ti azonban ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok./**
/Atyátoknak se szólítsatok senkit e földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van./**
/Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Tanítótok, a Krisztus./**
/Hanem aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a ti szolgátok./**
/Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik./**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt; mert ti nem mentek be, s azokat sem hagyjátok bejutni, akik bemennének!/**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házait, és színből hosszan imádkoztok! Ezért annál súlyosabb lesz ítéletetek./**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a földet, hogy egy pogányt prozelitává tegyetek! Amikor pedig azzá tettétek, a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál./**
/Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az, de ha valaki a templom aranyára esküszik, azt köti az eskü!/**
/Bolondok és vakok, mert melyik nagyobb: az arany-e vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?/**
/És ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, azt köti az eskü./**
/Ti vakok, mert melyik nagyobb: az ajándék-e vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?/**
/Aki azért az oltárra esküszik, nemcsak arra esküszik, hanem mindarra is, ami azon van./**
/És aki a templomra esküszik, nemcsak arra esküszik, hanem arra is, aki abban lakozik./**
/És aki az égre esküszik, nemcsak az Isten trónjára esküszik, hanem arra is, aki azon ül./**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget! Pedig ezeket kellene cselekedni és azokat sem elhagyni./**
/Vak vezetők, akik kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek./**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, melyek belül tele vannak kapzsisággal és rablásvággyal!/**
/Vak farizeus, tisztítsd meg előbb a pohár és a tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen!/**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről tetszetősnek látszanak, belül pedig halottak csontjaival és minden tisztátalansággal vannak tele!/**
/Hasonlóképpen ti is kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel./**
/Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert sírokat építetek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak síremlékeit,/**
/és azt mondjátok, hogy ha atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna bűntársak a próféták vérének kiontásában!/**
/Ezzel magatok tanúskodtok arról, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak./**
/Töltsétek hát be ti is atyáitok mértékét!/**
/Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehenna ítéletétől?/**
/Azért íme, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök és megfeszítetek, másokat azok közül zsinagógáitokban megkorbácsoltok és városról városra üldöztök,/**
/hogy rátok szálljon minden igaz vér, amely kiomlott a földön, az igaz Ábel vérétől fogva Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek./**
/Bizony mondom nektek, mindez eljön erre a nemzedékre./**
/Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni fiaidat, miképpen a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de ti nem akartátok./**
/Íme, pusztán marad házatok./**
/Mert mondom nektek, mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úr nevében!/**