29. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
/Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid lakott!/***
**/Esztendőt esztendőhöz adjatok,/
**/peregjenek le egymás után az ünnepek,/**
/és megszorongatom Ariélt,/
**/jajgatás és siralom lesz a városban,/
**/és olyan lesz nekem, mint Ariél./***
/Táborral zárlak körül,/
**/körbeveszlek tornyokkal,/
**/és ostromművet állítok ellened./**
/Megaláztatva, a földből szólsz,/
**/és a porból szól a beszéded;/
**/hangod olyan lesz, mint kísértet a földből,/
**/a porból suttog szavad./**
/Ellenségeid sokasága olyan lesz,/
**/mint az apró por,/
**/és mint a repülő polyva,/
**/olyan lesz az erőszakosok sokasága./
**/Hamar és hirtelen lesz az./**
/Meglátogat a Seregek URa/
**/mennydörgéssel, földindulással,/
**/nagy zúgással, viharos forgószéllel/
**/és emésztő tüzes lánggal./**
/Mint éjjeli álomlátás,/
**/olyan lesz a népek minden sokasága,/
**/akik hadakoztak Ariél ellen,/
**/akik harcoltak ellene és sziklavára ellen,/
**/és szorongatták őt./**
/Úgy lesz, mint amikor/
**/azt álmodja az éhező, hogy eszik,/
**/de amikor fölserken, íme, üres a hasa;/
**/vagy mint amikor/
**/azt álmodja a szomjazó, hogy iszik,/
**/de amikor fölserken,/
**/íme, szomjas, és eleped a lelke:/
**/így lesz a népek minden sokaságával,/
**/akik hadakoztak Sion hegye ellen./**
Ámuljatok és bámuljatok,
vakítsátok magatokat, és megvakultok!
Részegek ők, de nem bortól,
tántorognak, de nem a részegítő italtól.
Mert kiöntötte rátok az ÚR
a mély álom lelkét,
és bezárta szemeiteket: a prófétákat,
és befedte fejeiteket: a látnokokat.
Olyan lesz nektek minden látomás, mint a lepecsételt írás szavai. Odaadják azt egy írástudónak, és ezt mondják neki: „Olvasd el, kérlek!”; de ő így szól: Nem tudom, mert le van pecsételve.
Vagy ha a levelet olyannak adják, aki tanulatlan, e szavakkal: „Olvasd el, kérlek!”, ő pedig így szól: Nem ismerem a betűvetést.
De így szól az Úr:
**/Mivel e nép csak szájával közeledik hozzám,/
**/és ajkával tisztel engem,/
**/szíve pedig távol van tőlem,/
**/úgy, hogy irántam való félelmük/
**/betanult emberi parancsolat lett,/**
/ezért ismét ámulatba ejtem e népet:/
**/csodát csodára teszek,/
**/és elvész bölcseinek bölcsessége,/
**/és eltűnik az értelmesek értelme./**
Jaj azoknak, akik mélyen elrejtik
tervüket az ÚR elől,
és akik sötétben szoktak cselekedni,
azt gondolván:
Ugyan ki lát és ki ismer bennünket?
Micsoda kifordított gondolkodás!
Egyenlő lenne az agyag a fazekassal?
Mondhatja-e az alkotás alkotójának:
Nem ő készített engem;
és az edény a formálójának:
Ez nem ért hozzá?
Egy kis idő múlva
Libánon termőfölddé lesz,
és a termőföld erdőnek látszik.
Azon a napon
a süketek is meghallják az írás beszédét,
és a vakok szemei is látni fognak
a homály és sötétség elmúltával.
Az alázatosak egyre inkább
örvendeznek az ÚRban,
és a szegény emberek
vigadnak Izráel Szentjében.
Mert vége lesz a kegyetlennek,
elpusztul a csúfolódó,
és kiirtanak minden gonoszságra vetemedőt,
akik vétkesnek ítélik az embert egy szóért,
és tőrt vetnek annak,
aki megfeddi őket a kapuban,
és csalárdul elferdítik az igazak jogát.
Ezért így szól Jákób házáról az ÚR,
aki megváltotta Ábrahámot:
**/Nem szégyenül meg többé Jákób,/
**/és nem sápad el többé az arca./**
/Ha látni fogja gyermekeit,/
**/kezem munkáját közöttük,/
**/megszentelik nevemet,/
**/megszentelik Jákób Szentjét,/
**/és félik Izráel Istenét./**
Mert a tévelygő lelkűek
megismerik az értelmet,
és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
English
español
magyar