capítulo 9
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: /Menj a fáraóhoz, és beszélj vele: „Ezt mondja az ÚR, a héberek Istene: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem!/**
/Mert ha nem akarod elbocsátani, és tovább is tartóztatod őket,/**
/íme, az ÚR keze lesz a te mezei jószágodon, lovakon, szamarakon, tevéken, ökrökön és juhokon, igen nagy döghalállal./**
/De különbséget tesz az ÚR Izráel jószága és Egyiptom jószága között, és mindabból, ami Izráel fiaié, egy sem vész el.”/**
Időt is szabott az ÚR, és azt mondta: /Holnap cselekszi az ÚR ezt a dolgot a földön./**
Meg is cselekedte ezt a dolgot másnap, és elhullott Egyiptom minden jószága, de Izráel fiainak jószágai közül egy sem hullott el.
A fáraó oda is küldött, és kitűnt, hogy az izráeliek jószágai közül egy sem hullott el. De a fáraó szíve kemény maradt, és nem bocsátotta el a népet.
Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak: /Szedjétek tele a markotokat kemencehamuval, és szórja azt Mózes az ég felé a fáraó szeme láttára./**
/Hogy porrá legyen az Egyiptom egész földjén, s emberen és állaton hólyagosan fakadó fekéllyé legyen Egyiptom egész földjén./**
Szedtek hát kemencehamut, a fáraó elé álltak, Mózes az ég felé szórta azt, és emberen és állaton hólyagosan fakadó fekély támadt.
És az írástudók nem állhattak meg Mózes előtt a fekély miatt, mert fekély volt az írástudókon és minden egyiptomin.
De az ÚR megkeményítette a fáraó szívét, és nem hallgatott rájuk, amint az ÚR megmondta Mózesnek.
Ezután így szólt az ÚR Mózeshez: /Kelj fel reggel, és állj a fáraó elé, és mondd neki: „Ezt mondja az ÚR, a héberek Istene: bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem./**
/Mert ezúttal minden csapásomat rábocsátom a te szívedre, szolgáidra és népedre, azért, hogy megtudd, hogy nincs hozzám hasonló az egész földön./**
/Mert ha most kinyújtanám a kezemet, és megvernélek téged és népedet döghalállal, akkor kivágatnál a földről./**
/Ámde azért tartottalak meg, hogy megmutassam neked hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön./**
/Ha tovább is feltartóztatod népemet, és nem bocsátod el őket:/**
/íme, holnap ilyenkor igen nagy jégesőt zúdítok le, amelyhez hasonló nem volt Egyiptomban alapítása napjától mindmáig./**
/Most tehát küldj el, hajtasd be jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van. Minden emberre és jószágra, amely a mezőn marad, és nem hajtják be, jégeső szakad, és meghal.”/**
Aki a fáraó szolgái közül az ÚR beszédétől megrettent, szolgáit és jószágát házakba hajtotta.
Aki pedig nem törődött az ÚR beszédével, szolgáit és jószágát a mezőn hagyta.
Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: /Nyújtsd ki kezedet az égre, hogy jégeső hulljon Egyiptom egész földjén emberre, állatra és a mező minden füvére, Egyiptom földjén. /**
Mózes kinyújtotta botját az égre, az ÚR pedig mennydörgést és jégesőt támasztott, és villámok csapkodtak a földre, és jégesőt bocsátott az ÚR Egyiptomra.
Esett a jég, és egymást érte a villámlás a szakadó jégesőben, amelyhez hasonló nem volt egész Egyiptomban, mióta ember lakja.
A jégeső elverte egész Egyiptomban mindazt, ami a mezőn volt, embertől állatig. A mező minden füvét is elverte a jég, és a mező minden fáját is összetörte.
Csak a Gósen földjén nem volt jégeső, ahol Izráel fiai voltak.
A fáraó pedig elküldött, és hívatta Mózest és Áront, és azt mondta nekik: Ezúttal vétkeztem. Az ÚR az igaz, én és az én népem pedig gonoszok vagyunk.
Imádkozzatok az ÚRhoz, hogy legyen elég a mennydörgésből és jégesőből, és akkor elbocsátlak titeket, és nem maradtok tovább.
Mózes pedig azt mondta neki: Mihelyt kimegyek a városból, fölemelem a kezemet az ÚRhoz. Megszűnik a mennydörgés, és nem lesz többé jégeső, hogy megtudd, hogy az ÚRé a föld.
De tudom, hogy te és szolgáid még nem féltek az ÚR Istentől.
A lent és az árpát elverte a jég, mert az árpa kalászos, a len pedig bimbós volt,
de a búzát és a tönkölyt nem verte el, mert azok később érnek.
Amikor Mózes a fáraótól távozva kiment a városból, fölemelte kezét az ÚRhoz, s megszűnt a mennydörgés és a jégeső, és eső sem ömlött a földre.
Amint látta a fáraó, hogy megszűnt az eső meg a jégeső és a mennydörgés, ismét vétkezett, és megkeményítette szívét ő és az ő szolgái is.
Kemény maradt a fáraó szíve, és nem bocsátotta el Izráel fiait, amint megmondta az ÚR Mózes által.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
English
español
magyar