chapter 14
Amikor a farizeusok egyik vezetőjének házához ment szombaton ebédelni, azok figyelték őt.
És íme, egy vízkóros ember volt előtte.
Jézus pedig megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: /Szabad-e szombaton gyógyítani, vagy nem?/**
Azok pedig hallgattak. Erre ő megérintette azt, meggyógyította és elbocsátotta.
Majd hozzájuk fordulva azt mondta: /Ha közületek valakinek a fia vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza ki azonnal?/**
Erre nem tudtak mit felelni.
Amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket, egy példázatot mondott a meghívottaknak.
/Amikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is meghívott,/**
/és odajön az, aki mind téged, mind azt meghívta, és ezt mondja majd neked: Engedd át ennek a helyet! És akkor szégyenkezve az utolsó helyre fogsz ülni./**
/Hanem amikor meghívnak, menj és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odajön az, aki téged meghívott, ezt mondja neked: Barátom, ülj feljebb! Akkor megtiszteltetésben lesz részed minden asztaltársad előtt, akik együtt telepedtek asztalhoz veled./**
/Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik./**
Annak, aki őt meghívta, azt mondta: /Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg arra a barátaidat, se a testvéreidet, se a rokonaidat, se a gazdag szomszédaidat, nehogy ők is meghívjanak, és viszonozzák neked./**
/Hanem amikor vendégséget szerzel, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat,/**
/és boldog leszel, mivel nem fizethetik vissza neked, de viszonzásban részesülsz majd az igazak feltámadásakor./**
Amikor meghallotta ezt az egyik asztaltársa, azt mondta neki: Boldog az, aki kenyeret eszik az Isten országában.
Ő pedig így válaszolt: /Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott,/**
/és elküldte szolgáját a vacsora idején, hogy mondja meg a meghívottaknak: Gyertek, mert már minden kész!/**
/De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt mondta neki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy megnézzem, kérlek, ments ki engem!/**
/A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam, kérlek, ments ki engem!/**
/Ismét egy másik pedig azt mondta: Feleséget vettem, és azért nem mehetek./**
/Visszatért a szolga, és jelentette ezeket urának. Akkor megharagudott a ház ura, és azt mondta szolgájának: Menj ki hamar a város tereire és utcáira, és a szegényeket, csonkabonkákat, vakokat és sántákat hozd ide!/**
/És a szolga azt mondta: Uram, meglett, amint megparancsoltad, és mégis van hely./**
/Akkor azt mondta az úr a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam./**
/Mert mondom nektek, hogy senki a meghívottak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat./**
Nagy sokaság ment vele, és hozzájuk fordulva így szólt:
/Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fiútestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet a tanítványom./**
/Aki nem hordozza a maga keresztjét, és nem követ engem, nem lehet a tanítványom./**
/Mert ki az közületek, aki ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy lesz-e elég pénze arra, hogy befejezze?/**
/Nehogy miután lefektette az alapokat, már ne tudja befejezni, és csúfolni kezdje mindenki, aki látja,/**
/és azt mondja: Ez az ember elkezdte az építést, de nem tudta véghez vinni!/**
/Vagy ha az egyik király háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leül először, és tanácsot tart, hogy a maga tízezer emberével szembeszállhat-e azzal, aki ellene húszezerrel jön?/**
/Mert különben amikor még az távol van, követséget küld, hogy megkérdezze a békefeltételeket./**
/Ennek megfelelően aki közületek búcsút nem mond minden vagyonának, nem lehet az én tanítványom./**
/Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?/**
/Sem a földre, sem trágyának nem alkalmas, kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!/**