chapter 7
Jobb a hírnév a drága olajnál, és a halál napja a születés napjánál.
Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!
Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív.
A bölcsek a gyászolók házára gondolnak, az ostobák pedig a vigadozók házára.
Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni, mint ha az ostobák énekét hallgatja valaki.
Mert olyan az ostoba nevetése, mint a tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság!
Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet.
Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.
Ne bosszankodj föl lelkedben hirtelen, mert a bosszankodás az ostobák szívében tanyázik.
Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel!
Jó a bölcsesség az örökség mellett, hasznos azoknak, akik látják a napot.
Mert oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van.
Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?
A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.
Sok mindent láttam hiábavaló életemben: Van olyan igaz ember, aki elvész, pedig igaz, és van olyan bűnös, aki sokáig él, pedig gonosz.
Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!
Ne légy fölöttébb bűnös, és ne légy bolond: miért halnál meg idő előtt?!
Jó, ha az egyiket is megragadod, a másikat sem engeded ki kezedből, mert az istenfélő ember minden bajból kikerül.
A bölcsesség nagyobb erőssége a bölcsnek, mint tíz olyan ember, aki a várost kormányozza.
Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.
Ne figyelj mindenféle szóbeszédre, és ne halld meg, ha a szolgád átkoz!
Te magad is sok esetről tudsz, amikor te átkoztál másokat.
Mindent megpróbáltam a bölcsességért. Már azt gondoltam, hogy bölcs vagyok, pedig távol voltam tőle.
Távol van, ami van, és nagyon mélyen: ki tudná megtalálni?
Amikor rászántam magam, hogy megismerjem, kifürkésszem és kikutassam bölcsen a végső következtetést, tudva, hogy az oktalanság bűn, és a tévelygés esztelenség,
úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb az olyan asszony, aki hasonló a vadászhurokhoz: a szíve háló, kezei pedig bilincsek. Aki kedves Isten előtt, az megmenekül tőle, de a vétkes a foglya lesz.
Lásd, erre jöttem rá – mondja a Prédikátor –, mikor egyik gondolatról a másikra haladtam, hogy megtaláljam a végső következtetést,
amelyet még most is keresek, mert nem találtam meg: ezer közül egy igazi embert találtam, de asszonyt nem találtam azok között.
Lásd, csupán arra jöttem rá, hogy Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak.
English
español
magyar