Bible

Csia Lajos 1978

kgyt

A zsoltárok

Psalm 90



Negyedik könyv

verse #1

Mózesnek, Isten emberének imádsága.
Uram, nemzedékről nemzedékre Te voltál menedékünk!


verse #2

Mielőtt hegyek születtek volna s vajúdásból előhoztad volna a földet és a kerekséget, korszakról korszakra Te Isten voltál.


verse #3

Te visszatéríted a ///gyenge/// embert, hogy ///újra/// por legyen; így szólsz: Térjetek vissza, embernek fiai!


verse #4

Mert a Te szemedben ezer esztendő annyi, mint a tegnapi nap: tova tűnik és mint az éjszakában egy őrváltás.


verse #5

Elmostad őket, olyanná lettek, mint egy reggeli álom, mint az újra sarjadó fő:


verse #6

reggel kivirágzik, sarjad; este elhervad, elszárad.


verse #7

Hiszen mi is a véghez jutottunk, haragod heve miatt riadozunk;


verse #8

bűnünket Magad elé helyezted, rejtett ///bensőnket/// orcádnak fényébe!


verse #9

Napjainkat haragod pergeti; éveink elmúlnak, mint (gondolataink) tűnődéseink.


verse #10

Éveink ideje hetven esztendőt tesz ki, és ha erőben ///telik el,/// nyolcvan esztendőt s amivel eldicsekedhetik, vesződség és hiábavalóság; gyorsan tovarohan, azután elsötétedünk!


verse #11

Ki ismerné haragod erejét és kitörő indulatodat úgy, ahogy azt félni kell?!


verse #12

Taníts minket napjainkat számon tartani, hogy bölcs szívet szerezzünk!


verse #13

Térj vissza, Jahve! Meddig ///tart ez még?!/// Légy szánalommal szolgáid iránt!


verse #14

Elégíts meg reggelenkint kegyelmeddel s mi ujjongani, örülni fogunk minden napon!


verse #15

Örvendeztess meg annyi napon, ahányszor aláhajlítottál minket; annyi éven át, ahányszor bajt láttunk!


verse #16

Hadd jelenjék meg szolgáidnak, amit cselekszel; dicsőséged is azok fiainak!


verse #17

Legyen az Úrnak, a mi Istenünknek kedvessége rajtunk! Kezének munkája támogasson minket, támogassa a mi kezünk munkáját!



Csia Lajos 1978