10. fejezet
Ezek után pedig az Úr további hetvenkettőt választott, és kettesével elküldte őket maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni szándékozott.
Azt mondta nekik: /Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön ki munkásokat az aratásába./**
/Menjetek! Íme, én bárányként küldelek titeket a farkasok közé./**
/Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se táskát, se sarut, és útközben senkit se köszöntsetek!/**
/Amikor bementek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!/**
/És ha ott a békesség fia lakik, békességetek megnyugszik majd rajta, ha pedig nem, visszatér rátok./**
/Maradjatok abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga jutalmára. Ne járjatok házról házra./**
/Ha egy városba megérkeztek, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek./**
/Gyógyítsátok az ott levő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa./**
/Ha pedig bementek egy városba, és ott nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak utcáira, és ezt mondjátok:/**
/Városotoknak még a porát is leverjük magunkról, amely lábunkra tapadt; mindazáltal legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok./**
/Mondom pedig nektek, hogy a sodomaiaknak elviselhetőbb sorsuk lesz ama napon, mint annak a városnak./**
/Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, zsákruhában és hamuban ülve régen megtértek volna./**
/De Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítéletkor, mint nektek./**
/És te, Kapernaum, az egekig fogsz felmagasztaltatni? Nem, a pokolig fogsz levettetni./**
/Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket visszautasít, engem utasít vissza, és aki engem visszautasít, azt utasítja vissza, aki engem küldött./**
A hetvenkét tanítvány örömmel tért vissza, és azt mondta: Uram, még az ördögök is engednek nekünk a te neved által!
Ő pedig azt felelte: /Láttam a Sátánt villámként leesni az égből./**
/Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok és az ellenség minden erején, és semmi sem árthat nektek./**
/De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engednek nektek, hanem inkább annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben./**
Abban az órában Jézus így ujjongott a Szentlélek által: /Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és kijelentetted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így volt kedves előtted./**
/Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja jelenteni./**
Majd a tanítványokhoz fordulva, külön nekik azt mondta: /Boldog az a szem, amely látja azokat, amiket ti láttok./**
/Mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látták, és hallani, amiket hallotok, de nem hallották./**
Egy alkalommal egy törvénytudó felállt, hogy kísértse, és azt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
Ő pedig azt mondta neki: /Mi van megírva a törvényben, hogyan olvasod?/**
Az így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erőddel és teljes értelmeddel, és felebarátodat, mint magadat.
Ő pedig azt mondta neki: /Helyesen feleltél. Ezt cselekedd, és élsz./**
Az pedig, igazolni akarva magát, azt kérdezte Jézustól: De ki az én felebarátom?
Jézus így válaszolt: /Egy ember ment alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, összeverték, majd félholtan otthagyták, és elmentek./**
/Történetesen egy pap ment azon az úton, de amint meglátta, elkerülte./**
/Hasonlóképpen egy lévita is, amikor arra a helyre ért, és meglátta, ő is elkerülte./**
/Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért, ahol az ember volt, és meglátta, megesett a szíve rajta./**
/Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire, bekötözte azokat, majd feltette saját állatára, elvitte egy vendégfogadóba, és gondját viselte./**
/Másnap pedig két dénárt vett elő, odaadta a fogadósnak, és azt mondta: Viselj rá gondot, és amit ezen felül ráköltesz, megadom neked, amikor visszatérek./**
/E három közül azért mit gondolsz, ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe esett?/**
Az pedig azt mondta: Az, aki könyörült rajta. Jézus pedig így válaszolt: /Menj el, és te is így cselekedj!/**
Ahogy továbbmentek, Jézus bement egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.
Ennek volt egy Mária nevű testvére, aki az Úr lábához ült, és hallgatta a beszédét.
Márta pedig a felszolgálás körüli teendőkkel volt elfoglalva, míg egyszer elő nem állt, és azt mondta: Uram, nincs arra gondod, hogy a testvérem magamra hagyott a felszolgálásban? Mondd azért neki, hogy segítsen nekem!
Jézus pedig azt válaszolta: /Márta, Márta, sok mindenért aggódsz, és töröd magad,/**
/pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre, és Mária a jó részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle soha./**
English
español
magyar