13. fejezet
Ha Efraim megszólalt, rettegés támadt.
Naggyá lett Izráelben,
de vétkezett a Baallal, és meghalt.
Most is gyarapítják vétkeiket,
és öntött szobrot csinálnak maguknak
ezüstjükből: bálványokat
a maguk esze szerint.
Mesteremberek műve mindez,
akik ezt mondják róluk:
az emberek, akik áldoznak,
hadd csókolgassák a borjúkat!*
Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő,
és mint a harmat, amely korán eltűnik;
mint a szérűről elsodort polyva,
és mint a kémény füstje.
/Mert én vagyok az ÚR, a te Istened/
**/Egyiptom földjétől fogva./
**/Nem ismerhetsz más Istent rajtam kívül,/
**/és rajtam kívül nincs más szabadító!/**
/ Én gondoskodtam rólad/
**/a pusztában, a kiszikkadt földön./**
/ Ha legelhettek, elteltek./
**/Elteltek, és szívük fölfuvalkodott,/
**/ezért felejtkeztek el rólam./**
/ De olyan leszek hozzájuk, mint az oroszlán,/
**/mint a párduc, úgy leselkedem rájuk az úton./**
/ Rájuk rontok,/
**/mint a kölykétől megfosztott medve,/
**/föltépem mellkasukat, és fölfalom ott őket,/
**/mint egy nőstény oroszlán./
**/Mezei vad szaggatja szét őket!/**
/ Romlásodra lett, Izráel,/
**/hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen./**
/ Hol van hát királyod,/
**/hogy megszabadítsa minden városodat?/
**/És bíráid, akikről azt mondtad:/
**/Adj nekem királyt és fejedelmeket!/**
/ Adok neked királyt haragomban,/
**/de el is veszem fölindulásomban./**
/ Össze van gyűjtve Efraim álnoksága,/
**/el van téve a vétke!/**
/ A szülés kínjai lepik meg őt./
**/Oktalan fiú ő,/
**/mert nem jön ki a kellő időben/
**/anyja méhéből./**
/ Megváltom őket a Seol hatalmából!/
**/Megváltom őket a haláltól!/
**/Hol van a tövised, ó, halál?/
**/Hol a fullánkod, Seol?/
**/A részvét rejtve van előlem./**
/ Mert bár ő a legvirágzóbb a testvérek közt,/
**/feljön majd a keleti szél,/
**/az ÚR szele föltámad a pusztából:/
**/kiszárad a kútja, elapad a forrása,/
**/kincstárának minden drágaságát kirabolja./**
English
español
magyar