24. fejezet
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgálóleány, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.
Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. – Az Úr jelentette ki ezt az igét.
Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.
Gyalázatossá tették lakói a földet, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget.
Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, úgyhogy csak kevés ember marad.
Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.
Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó.
Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza.
Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.
Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság.
Pusztán maradt a város, romhalmaz áll a kapu helyén.
Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek.
Azok hangosan ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől:
Dicsérjétek ezért Keleten az Urat, az Úrnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein!
A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók!
Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója!
Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki a veremből kimászik, kelepcébe jut. Megnyílnak odafönn az ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld!
Tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, akár egy kunyhó. Ránehezedik a vétke, elesik, nem is kel föl többé.
Azon a napon megbünteti az Úr az ég seregeit odafönn a magasságban, és a föld királyait a földön.
Összegyűjtik őket, ahogy a foglyokat gyűjtik a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség ragyog.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
English
español
magyar