capítulo 2
Újból fölemeltem tekintetemet, és íme, egy férfit láttam mérőkötéllel a kezében.
Megkérdeztem: Hová mész? Azt mondta nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú.
És íme, az angyal, aki velem beszélt, kilépett, és egy másik angyal jött elé,
és azt mondta neki: Fuss, és mondd ennek az ifjúnak: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és állatok sokasága miatt.
Én pedig – így szól az ÚR – tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat benne!
/Jaj, jaj! Fussatok ki az északi országból/** – így szól az ÚR –, /mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket/** – így szól az ÚR.
/Jaj, Sion! Menekülj, te, aki Babilon leányánál laksz!/**
Mert azt mondja a Seregek URa, aki azoknak a népeknek a dicsőségéért küldött engem, akik kifosztottak titeket: /Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!/**
/Mert íme, fölemelem a kezemet ellenük, és saját szolgáik prédájává lesznek. Akkor majd megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött el engem./**
/Örülj és örvendezz, Sion leánya, mert íme, eljövök, és közöttetek lakozom/** – így szól az ÚR.
/Sok nép is csatlakozik majd azon a napon az ÚRhoz, népemmé lesznek, és én közöttük lakozom./** Akkor megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött engem hozzátok.
Az ÚR birtokba veszi Júdát mint örökségét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.
Hallgasson el minden test az ÚR előtt, mert fölkelt szentséges helyéről!
English
español
magyar