capítulo 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
Azután Ádám ismerte feleségét, Évát, aki fogant méhében, és megszülte Kaint, és azt mondta: férfit kaptam az ÚRtól.
Majd ismét szült: annak testvérét, Ábelt. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földműves.
Egy idő múlva pedig Kain ajándékot vitt az ÚRnak a föld gyümölcséből.
Ábel is vitt juhainak első elléséből, éspedig azok kövérjéből. És az ÚR rátekintett Ábelre és az ő ajándékára.
Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekintett, ezért Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét.
Erre az ÚR így szólt Kainhoz: /Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejedet? /**
/Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyakozik. De te uralkodjál rajta!/**
Azután beszélt Kain Ábellel, a testvérével. És amikor a mezőn voltak, Kain Ábelre, a testvérére támadt, és megölte.
Akkor az ÚR megkérdezte Kaint: /Hol van Ábel, a testvéred?/** Ő pedig ezt felelte: Nem tudom. Avagy őrizője vagyok én a testvéremnek?
De az ÚR így szólt: /Mit cselekedtél? Testvéred vére kiált hozzám a földről./**
/Most azért átkozott légy, kitaszítva a földről, mely megnyitotta száját, hogy befogadja testvéred vérét a kezedből. /**
/Mikor a földet műveled, ne adja az többé neked termőerejét; bujdosó és vándorló légy a földön./**
Akkor ezt mondta Kain az ÚRnak: Nagyobb az én büntetésem, mint amit el tudnék hordozni.
Íme, elűzöl ma engem e föld színéről, és színed elől el kell rejtőznöm. Bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor bárki, aki rám talál, megölhet engem.
De az ÚR azt felelte neki: /Sőt inkább, aki megöli Kaint, hétszeresen megbűnhődik. És megbélyegezte az ÚR Kaint, hogy senki se ölje meg, aki rátalál./**
És elment Kain az ÚR színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre.
Azután Kain ismerte a feleségét, aki fogant méhében, és megszülte Énókot. És amikor egy várost épített, a fiáról Énóknak nevezte el.
Énók fia Irád lett, ő nemzette Mehújáélt, Mehújáél pedig nemzette Metusáélt, és Metusáél nemzette Lámeket.
Lámek pedig két feleséget vett magának: az egyik neve Ádá volt, a másiké Cillá.
Ádá szülte Jábált. Ő volt a sátorban lakók és a pásztorok atyja.
Testvérének pedig Jubál volt a neve. Ő volt az atyja minden lantosnak és síposnak.
Cillá pedig Tubálkaint szülte, mindenféle réz- és vasszerszám kovácsolóját; és Tubálkain húgát, Naamát.
Akkor ezt mondta Lámek a feleségeinek:
Ádá és Cillá, hallgassatok a szavamra,
Lámek feleségei, halljátok beszédemet:
embert öltem, mert megsebzett,
ifjat öltem, mert megütött.
Ha hétszeres a bosszú Kainért,
hetvenhétszeres az Lámekért.
Ádám pedig megint ismerte a feleségét, és az fiút szült neki, akit Sétnek nevezett, mert azt mondta: Másik magzatot adott nekem Isten Ábel helyett, akit Kain megölt.
Sétnek is született egy fia, akit Énósnak nevezett el. Akkor kezdték segítségül hívni az ÚR nevét.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50