Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

verse #1

///A karmesternek: „A fiú halála” dallamára. Dávid zsoltára.///

verse #2

Dicsérlek, URam, teljes szívemből,

hirdetem minden csodatettedet.

verse #3

Örülök és örvendezek tebenned,

zengem nevedet, ó, Magasságos!

verse #4

Mert meghátráltak ellenségeim,

elbuktak és elvesztek színed előtt.

verse #5

Mert véghez vitted ítéletemet és ügyemet,

trónodra ültél, mint igaz bíró.

verse #6

Megdorgáltad a népeket,

elveszítetted a gonoszt,

örökre eltörölted nevüket.

verse #7

Megsemmisült az ellenség,

örökre rommá lettek a városok,

amelyeket kiszaggattál,

még az emlékük is kiveszett.

verse #8

Az ÚR örökké trónján ül,

ítéletre állította fel székét.

verse #9

Igazságosan ítéli meg a világot,

méltányosan törvénykezik a népek fölött.

verse #10

Az ÚR a nyomorultak kővára,

erősség a szükség idején.

verse #11

Azért benned bíznak, akik ismerik nevedet,

mert nem hagyod el azokat, URam,

akik keresnek téged.

verse #12

Énekeljetek az ÚRnak, aki a Sionon lakik;

hirdessétek fenséges tetteit a népek között!

verse #13

Mert számonkéri a kiontott vért,

megemlékezik róla,

nem feledkezik el a szegények jajkiáltásáról.

verse #14

Könyörülj rajtam, URam!

Lásd meg nyomorúságomat,

amely gyűlölőim miatt ért!

Te emelsz föl engem a halál kapujából,

verse #15

hogy hirdethessem dicsőségedet

Sion leányának kapuiban,

és örvendezzek szabadításodnak.

verse #16

A népek a maguk ásta verembe süllyedtek,

rejtett hálójukban megakadt a lábuk.

verse #17

Megismertette magát az ÚR, ítéletet hozott;

a gonoszt saját keze munkája ejti el. ///Közjáték. Szela///

verse #18

A Seolba jutnak a gonoszok,

oda jut minden olyan nép, amely elfeledkezik Istenről.

verse #19

Mert nem marad örökre elfelejtve a szegény,

a nyomorultak reménye sem vész el végképp.

verse #20

Kelj föl, URam, ne hatalmasodjék el a halandó;

vond magad elé ítéletre a népeket!

verse #21

Rettentsd meg, URam, őket,

hadd tudják meg a népek, hogy ők csak halandók. SZELA

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150