chapter 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Fordítsd arcodat Jeruzsálem felé, és szólj a szent helyek ellen, és prófétálj Izráel földje ellen! /**
/Mondd Izráel földjének: Így szól az ÚR: „Íme, rád támadok, kivonom kardomat hüvelyéből, és kiirtok belőled igazat és gonoszt. /**
/Azért, hogy kivágjak belőled igazat és gonoszt, kijön kardom a hüvelyéből minden test ellen déltől északig. /**
/Akkor majd megtudja minden test, hogy én, az ÚR vontam ki kardomat hüvelyéből, és többé nem tér oda vissza. /**
/Te pedig, embernek fia, sóhajtozz! Derekad fájdalmában keserűen sóhajtozz a szemük láttára! /**
/Ha megkérdezik tőled, hogy miért sóhajtozol, ezt mondd: A hír miatt, amely ha ideér, megolvad minden szív, elerőtlenedik minden kéz, elcsügged minden lélek, és minden térd elolvad, mint a víz. Íme, eljön és beteljesedik, azt mondja az én Uram, az ÚR.”/**
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
/Embernek fia! Prófétálj, és mondd: Ezt mondta az ÚR: „Mondd:/
**/Kard, kard! Meg van élesítve,/
**/ki is van fényesítve!/**
/Meg van élesítve, hogy öldököljön,/
**/ki van fényesítve, hogy villogjon./
**/Hát örülhetünk-e fiam királyi pálcájának,/
**/amikor megveti minden fa?/***
/Azért kapta, hogy kifényesítse,/
**/és megmarkolják./
**/Megélesítették azt a kardot,/
**/és ki van fényesítve,/
**/hogy az öldöklő kezébe adják./**
/Kiálts és jajgass, embernek fia!/
**/Mert bekövetkezik ez népemen/
**/és Izráel minden fejedelmén,/
**/hogy kardélre jutnak népemmel együtt,/
**/ezért üss a combodra!/**
/Már megvolt a próbatétel./
**/De hát ha magát a királyi pálcát megvetették?/***
**/Az sem lesz többé!/
**/– ezt mondja az én Uram, az ÚR./**
/Te pedig, embernek fia, prófétálj,/
**/és csapd össze tenyeredet,/
**/mert kétszer, sőt háromszor sújt le a kard./
**/Öldöklő kard ez, nagy öldöklés kardja,/
**/amely körüljárja őket/**
/azért, hogy elolvadjon a szív,/
**/és sokan elhulljanak minden kapunál./
**/Öldöklő kardot fogtam,/
**/amely villámlásra készült,/
**/öldöklésre lett kifényesítve!/***
/Vágj keményen jobbra,/
**/azután térj balra, amerre csak éled fordul./**
/Én is összecsapom tenyeremet,/
**/és lecsillapodik haragom./
**/Én, az ÚR szóltam.”/**
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
/Te, embernek fia, jelölj ki magadnak két utat, amelyen följön a babiloni király kardja! Egy országból jöjjön ki mind a kettő. Jelzőoszlopot is készíts, a városba vezető út kereszteződéséhez állítsd fel. /**
/Jelölj ki utat, hogy azon jöjjön a kard Rabbat-Ammón ellen, azután Júda ellen és a körülkerített Jeruzsálem ellen. /**
/Mert megáll a babiloni király az útkereszteződésnél, a két út elejénél jövendőt mondatni, hogy megrázza a nyilakat, megkérdezze a bálványokat, megnézze a májat. /**
/Jobbja felé, Jeruzsálem felé mutat a jövendölés, ezért faltörő kosokat állít föl, ordításra nyitja a száját, csatazajt hallat, faltörő kosokat állít föl a kapukkal szemben, töltést emeltet, és ostromműveket építtet. /**
/Ezt ők hiábavaló jövendölésnek tartják, esküvel is bizonygatják. De az ÚR eszükbe juttatja bűnüket, és megfogja őket./**
Ezért ezt mondja az én Uram, az ÚR: /Mivel emlékezetben marad bűnötök, nyilvánvalókká lesznek gonoszságaitok, és kitűnik vétketek, hogy minden cselekedetetek gonosz – mivel ez emlékezetben marad, ti kézre kerültök. /**
/És te, elvetemedett gonosztevő, Izráel fejedelme, akinek eljön a napja az utolsó bűntett idején /**
– így szól az én Uram, az ÚR –/: El a süveggel, le a koronával! Ez nem marad így. Legyen a magas alacsony és az alacsony magas! /**
/Rommá, rommá, rommá teszem! De ez sem lesz állandó, míg el nem jön az, akié az ítélkezés, és neki adom azt!/**
/Te pedig, embernek fia, prófétálj, és mondd: Ezt mondja az én Uram, az ÚR Ammón fiairól és gyalázkodásukról. Ezt mondd: „Kard, kard, amely ki van vonva, hogy öldököljön, ki van fényesítve, hogy megsemmisítsen és villogjon! /**
/Mivel felőled hiábavalóságot látnak, hazugságot jövendölnek neked, hogy odategyenek a megölt gonoszok nyakára, akiknek eljön a napjuk az utolsó bűntett idején, /**
/tedd vissza a hüvelyébe azt! Teremtésed helyén, származásod földjén ítéllek meg téged. /**
/Kiontom rád haragomat, fölindulásom tüzét fúvom rád, és goromba férfiak kezébe adlak, akik mesterek abban, hogy elveszítsenek. /**
/A tűz eledele leszel, véredet elnyeli a föld. Többé nem emlékeznek rád!” – én, az ÚR szóltam./**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
English
español
magyar