chapter 31
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
/Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután népedhez takaríttatsz./**
Ezért így szólt Mózes a néphez: Készítsetek föl férfiakat magatok közül a harcra, és induljanak Midján ellen, hogy bosszút álljanak az ÚRért Midjánon.
Izráel minden törzséből törzsenként ezret-ezret küldjetek a harcba.
Kiválogattak tehát Izráel sokaságából törzsenként ezret, tizenkétezer fölfegyverzett embert.
Azután elküldte őket Mózes a harcba, törzsenként ezret, és velük Fineást, Eleázár pap fiát is, mivel a szent edények és a riadókürtök az ő keze alatt voltak.
És harcoltak Midján ellen, ahogy megparancsolta az ÚR Mózesnek, és megöltek minden férfit.
Az áldozatul esettekkel együtt megölték Midján királyait is: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát. Bálámot, Beór fiát is megölték fegyverrel.
A midjániak feleségeit és kisdedeiket azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elzsákmányolták minden jószágukat, minden nyájukat és egész vagyonukat.
Fölperzseltek minden várost és minden falut, ahol a midjániak laktak.
Azután az egész zsákmányt, minden embert és állatot
odavittek Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiainak gyülekezetéhez, a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
Kiment tehát Mózes, Eleázár pap és a gyülekezet minden vezetője eléjük a táboron kívülre.
De Mózes megharagudott a sereg vezetőire, az ezredesekre és századosokra, akik megjöttek a harcból.
Azt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az összes asszonynépet?
Pedig ők voltak, akik Izráel fiait Bálám tanácsára hűtlenségre bírták az ÚR ellen Peór kedvéért. Ezért érte csapás az ÚR gyülekezetét.
Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket és minden asszonyt, aki már volt együtt férfival.
De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem volt együtt férfival.
Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Aki pedig megölt valakit, és aki hullát érintett, mind tisztítsa meg magát a harmadik és a hetedik napon a foglyaival együtt;
minden ruhát, minden bőrből való holmit, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faeszközt tisztítsatok meg.
Eleázár pap pedig azt mondta a katonáknak, akik a harcból visszatértek: Ez a törvény rendelkezése, amelyet az ÚR parancsolt Mózesnek:
Az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt és az ólmot mindenképpen,
de minden egyebet is, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és megtisztul, de a tisztító vízzel is tisztítsátok meg. Minden mást pedig, ami nem állja a tüzet, vízen vigyetek át.
Ruhátokat pedig mossátok ki a hetedik napon, és tiszták lesztek. Utána bemehettek a táborba.
Újra szólt az ÚR Mózesnek, és azt mondta:
/Vedd számba a megszerzett prédát, az embereket és az állatokat Eleázár pappal és a gyülekezet családfőivel./**
/Felezd meg a prédát a harcolók és az egész gyülekezet között./**
/Vegyél egy részt az ÚRnak a harcoló férfiaktól, ötszázból egyet az emberek közül és az ökrök, a szamarak és a juhok közül ugyanúgy./**
/Az ő fele részükből vegyétek el ezt, és adjad Eleázár papnak az ÚRnak szóló felemelt áldozatul./**
/Az Izráel fiainak járó fele részből pedig ötvenenként végy el egy prédát emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból és minden állatból. Add azokat a lévitáknak, akik az ÚR hajlékáról gondoskodnak./**
És úgy cselekedett Mózes és Eleázár, a pap, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek.
A préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, amelyet a harcoló nép zsákmányolt, hatszázhetvenötezer juh,
hetvenkétezer ökör
és hatvanegyezer szamár volt.
A leányok közül emberi lélek, aki nem volt együtt férfival, összesen harminckétezer volt.
Ez volt az egyik fele a harcból hazatértek zsákmányának: háromszázharminchétezer-ötszáz juh.
Az ÚR része pedig a juhokból hatszázhetvenöt volt.
Az ökör pedig harminchatezer, és azokból az ÚR része hetvenkettő.
A szamár harmincezer-ötszáz volt, belőlük az ÚR része hatvanegy.
Emberi lélek pedig tizenhatezer volt, ebből az ÚR része harminckét lélek.
Ezután Mózes az ÚRnak adományként járó részt Eleázár papnak adta, ahogy az ÚR megparancsolta Mózesnek.
Az Izráel fiaira eső másik fele részt elvette Mózes a harcosoktól.
A zsákmány gyülekezetre eső fele része ez volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
harminchatezer marha,
harmincezer-ötszáz szamár,
ember pedig tizenhatezer lélek.
Az Izráel fiaira eső fele részből pedig egyet-egyet vett el Mózes minden ötvenből, emberekből és állatokból egyaránt, és a lévitáknak adta őket, akik az ÚR hajlékáról gondoskodnak, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek.
Akkor odamentek Mózeshez a hadsereg vezetői, az ezredesek és századosok,
és azt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid megszámláltuk a harcosokat, akik a kezünk alatt voltak, és senki sem veszett el közülünk.
Ezért mindenki elhozta az ÚRnak szóló áldozatul, amit talált: aranyeszközöket, karláncokat, karpereceket, gyűrűket, fülbevalókat, nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az ÚR előtt.
Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat és az összes ékszerfélét.
Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok fölajánlottak az ÚRnak, tizenhatezer-hétszázötven sékel volt.
A harcosok közül mindenki zsákmányolt magának is.
Miután elvette Mózes és Eleázár pap az aranyat az ezredesektől és századosoktól, bevitték a gyülekezet sátrába, az ÚR elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
English
español
magyar