chapter 7
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
Miután Salamon elvégezte a könyörgést, tűz szállt alá az égből, megemésztette az egészen elégő áldozatot és a véresáldozatokat, és az ÚR dicsősége betöltötte a házat,
annyira, hogy még a papok sem mehettek be az ÚR házába, mert az ÚR dicsősége betöltötte azt.
Izráel fiai mindnyájan látták, amikor leszállt a tűz és az ÚR dicsősége a házra, és arccal a föld felé leborultak a padlóra, és imádták és magasztalták az URat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló.
Azután a király és az egész nép áldozatokat mutatott be az ÚRnak.
Salamon király huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval áldozott. Így szentelte föl az Isten házát a király és az egész nép.
A papok pedig elfoglalták tisztüket; a léviták is, az ÚR minden hangszerével, amelyeket Dávid király készíttetett, és amelyeket kézhez kaptak, hogy dicsérjék az URat – mert örökkévaló az ő irgalma – Dávid dicséreteivel. A papok pedig velük szemben fújták a kürtöket, az egész Izráel pedig ott állt.
És fölszentelte Salamon a középső udvart, amely az ÚR háza előtt van, mert ott készítette el az égőáldozatokat és a hálaadó áldozatok kövérjét. Mert a rézoltárra, amelyet Salamon készíttetett, nem fért rá mind az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaadó áldozat kövérje.
Így szerzett ünnepet Salamon ebben az időben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, egy hatalmas gyülekezet Hamáttól fogva Egyiptom patakjáig.
A nyolcadik napon pedig ünnepélyes gyülekezést tartottak, mert az oltár felszentelését és az ünnepet is hét napon át tartották.
A hetedik hónap huszonharmadik napján hazabocsátotta a népet sátraikba, vígan és megelégedve mindama jók miatt, amelyeket az ÚR Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel cselekedett.
Salamon tehát befejezte az ÚR házát és a királyi palotát. Szerencsésen elvégezte mindazt, amit elhatározott magában, hogy megcsinálja az ÚR házában és a maga palotájában.
Még azon az éjszakán megjelent az ÚR Salamonnak, és azt mondta neki: /Meghallgattam imádságodat, és e helyet áldozat házául választottam magamnak./**
/Íme, amikor bezárom az eget, hogy ne legyen eső, és amikor parancsolok a sáskának, hogy legeljék le a földet, vagy amikor dögvészt bocsátok népemre,/**
/de megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög, és keresi az én orcámat, és megtér bűnös útjairól, én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket./**
/Most már az én szemem nyitva lesz, és fülem figyelni fog e helyen a könyörgésekre./**
/Azért kiválasztottam és megszenteltem ezt a házat, hogy nevem örökké ott legyen, és ott lesz a szemem és a szívem is mindenkor./**
/És ha te előttem fogsz járni, amint Dávid, a te atyád járt, és úgy cselekszel mindenben, ahogy megparancsoltam neked, s rendeléseimet és törvényeimet megtartod,/**
/megerősítem királyságod trónját, ahogy megígértem Dávidnak, a te atyádnak e szavakkal: Nem vesznek ki utódaid közül, akik Izráelben uralkodnak./**
/De hogyha elszakadtok, s rendeléseimet és parancsaimat, amelyeket elétek adtam, elhagyjátok, elmentek, idegen isteneknek szolgáltok, és azok előtt meghajoltok,/**
/kiszaggatom őket az én földemből, amelyet adtam nekik, és ezt a házat, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől, őket pedig példabeszédül és gúny tárgyává teszem minden nép előtt./**
/És ezen a házon, bármilyen felséges volt is, minden mellette elmenő meg fog döbbenni, és azt kérdi: Miért cselekedett így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a házzal?/**
/És azt felelik: Azért, mert elhagyták az URat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, és idegen istenekhez hajoltak, azokat imádták, és azoknak szolgáltak. Ezért hozta rájuk mindezt a veszedelmet./**
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
English
español
magyar