capítulo 1
Énekek éneke. Salamoné.
Csókoljon meg engem szája csókjaival: Szerelmed jobb a bornál!
Jó illata van olajodnak, neved, mint a kiöntött olaj; ezért szeretnek téged a lányok.
Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged!
Jeruzsálem lányai! Én barna vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon szőnyegei.
Ne nézzétek, hogy milyen barna vagyok, a nap sütött le engem. Anyám fiai haragudtak rám, szőlőt őriztettek velem; a magam szőlőjét nem őriztem.
Mondd meg nekem te, kit lelkemből szeretek, hol legeltetsz, délben hol deleltetsz? Miért keresgéljelek társaid nyájainál?
Ha nem tudod, ó, asszonyok szépe, indulj el nyájam nyomán, és legeltesd kecskéidet a pásztorok tanyáinál!
A fáraó kocsijába fogott paripákhoz hasonlítalak, kedvesem!
Két orcád bájos a láncocskák közt, nyakad a gyöngysorokban.
Aranyláncokat készítünk neked ezüstgolyócskákkal.
Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát.
Mint egy köteg mirha, mely keblemen nyugszik, olyan az én szerelmesem.
Mint a ciprusfürt Én-Gedí szőlőiben, olyan az én szerelmesem.
De szép vagy, kedvesem, de szép vagy! Szemeid galambok.
Szép vagy te is, szerelmesem, gyönyörű vagy! Fekvőhelyünk üde zöld.
Cédrusok házunk gerendái, mennyezete ciprusfa.
English
español
magyar